Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 10. szám - Belföldi lapszemle
428 Belföldi lapszemle. — Persze, hogy megtörténhetik. (Jobb ezt mondani, mert úgy is megtörténhetik.) De mondjátok csak, maradhat-e az a lány továbbra is nem református ? Lehet-e az. hogy egy családban egy tisztultabb és egy alacsonyabb vallás legyen ?...“ Ismét tovább : „...Mit gondoltok, lemondhatott volna-e Ruth az ő gyermekei vallásáról ? —- Nem. Akkor nem származhatott volna családfából az Úr Jézus Krisztus... :— Megtörténhetik-e az, fiiík, hogy valaki titeket arra kér, hogy mondjatok le a gyermekeitek vallásáról?...“ No és a leányoknál? II. osztály. „...Feleséget vettem és azért nem mehetek... — Ezt az embert tehát a felesége akadályozta meg a nagy vacsorára való menetelben. Nős emberek hogyan szoktak vacsorára menni ? — Feleségükkel. — Talán nem vihette a feleségét, vagy az nem is akart menni? Sőt az urát sem engedte... Ali volt hát a legnagyobb hiba? — Az, hogy elvette feleségül.- Ügyeljünk, hogy csakis olyan éleltársat válasszunk magunknak, aki el akar jönni a nagy vacsorára : az Isten országába. Az ilyen pedig elsősorban csak református lehet...“ De legyen elég a szemelvényekből. A szószerinti idézetekből. A latin közmondás azt mondja erre : Medicina peior morbo 1 A protestáns világnézet eleve kizárja a cikkíró alapgondolatát is. A gyermekek között más oldalról lehetnek olyanok is, akiknek az édes- anyjok, vagy édesapjok másvallású. . . ezekbe már az első gimnáziumban beoltsuk, hogy megkritizálják a saját szülőiket? Nem 1 Hanem ki kell zárni gyermekek közül a nem odavaló pedagógust 1 Első, második osztályos gyermekeinkkel, azokkal a drága kis diákokkal ne reverzáliskodjunk ! Ne a párválasztás sikamlós tanulmány útjára vezetgessük azokat a féltve őrzött s gondjainkra bízott apró emberkéket, hanem pozitív tartalmat adjunk lelkűnkből a lelkűkbe, szívünk melegéből a piciny, piros szívük dobogásába. Annyi ezer és ezer, az ő kedves, gyermeteg, kicsiny világukat is közvetlenül érdeklő probléma közé sehogysem tudnám beilleszteni a születendő gyermekek felől való szerelmi egyezkedést. Nem tudom, családos ember-e a cikkíró, vagy magamfajta magános ember, de alig hiszem, hogy ha gyermeke volna, örömmel hallgatná az ebédnél, hogy a leendő feleségéről, annak milyenségéről, születendő gyermekiről, a leendő mamával mennyasszonysága idején fölmerült gyermekproblémákról milyen épületes bölcsességet szónokol a fiacskája. A mai gyermek különösen nem áll meg az órákon hallottaknál. Ennél kevésbbé kényes problémákat is ugyancsak nagy vigyázatossággal szabad az órákon tárgyalni. Azokat sem első és második osztályban ! A reverzálisharcot pedig a társadalomból is igyekezzünk kiirtani, nem pedig már az első gimnázista lelkeket ölni vele. Miskolc. Balázs Győző. BELFÖLDI LAPSZEMLE Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny. 1935. 1. sz. Közli a klasz- szika-filológiai tanfolyam megnyitásakor Kornis Gyula és Melich János által elmondott beszédeket. Marczinkó Ferenc Üj időszak küszöbén címen a tanügyi közigazgatásban beállott változásról elmélkedik, s megállapítja, hogy ezeket a változásokat „hatóerejükben a jelen krónikása nem képes felmérni“. Ettől és a középiskolák új rendszerét hozó törvénytől az iskola hosszú időre megalapozott nyugalmát reméli. Ady Lajos Mit láttam ? címen iskolalátogatásaiból ad megjegyzésszemelvényt (osztály-szülői értekezlet, önképzőköri néprajzi
