Protestáns Tanügyi Szemle, 1935

1935 / 10. szám - Dr. Harsányi István: Diákhazugságok szerepe a családi és iskolai életben

-114 Dr. Harsányi István : Diákhazugságok szerepe a családi és iskolai életben.

következő, gondos ellenőrzés mellett készült dolgozat szintén 4-es, s a kérdéses harmadik dolgozat írásakor két segédforrás igénybevételéről is biztos tudomásom volt.

Más alkalommal egy kilencéves kisfiúval játszottam, aki egy óra leforgása alatt többször nyilvánvaló hazugságot követett el. Láttam, hogy a gyermek erősen hazudozó természetű. Még aznap mondtam beszélgetés közben édesanyjának, hogy az iskolában a hazugságot büntetem legszigorúbban, mert a legtöbb bajnak és bűnnek ez a szülőoka. A legtisztább meggyőződés hangján mondta erre ő : hála Istennek, az én fiam sohasem hazudik. Megdöbbentem, de nem akartam ünneprontó lenni. Éppen karácsony este volt.

Ez csak néhány példa a sok közül, de jellemző, s nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy ez az elterjedtebb típus. S hány ilyen gyermekét nagyszerűen ismerő apával és anyával beszélgetek olykor, s várom, kérdezze meg, mit tartok a kezem alatt levő gyermeke lelki fejlődéséről, jellemének alakulásáról. Érzem, hogy sok olyan dolgot tudok róluk egy elejtett szavuk, egy áruló mozdulatuk, szemrebbenésük alapján, amiről nekik talán sejtelmük sincs. A szülők, sajnos, különben is csaknem kizárólag gyermekeik tanulmányi előmeneteléről érdeklődnek a tanároktól. Pedig sokszor még jobban szeretném nekik elmondani azt, hogy itt vagy ott, ilyen vagy olyan gyom vert tanyát lelkűkben, ez vagy az bántja, kísérti őket. Ha alkalom nyílik rá, el is mondom. De sokszor visszatart az a tény, hogy álarcos világunkban az igaz szóban nem mindig látják meg a jóakaratot, sőt előszeretettel minősítik kéretlen gorombaságnak, s mindig rejtett töviseket kutatnak benne. Mindenki azt hiszi, hogy ő ismeri legjobban gyermekét, pedig igen sokszor úgy vannak gyermekeikkel," mint ahogy saját tenyerünkkel vagyunk. Azt szoktuk mondani, hogy úgy ismerem, mint a tenyeremet. De ha valaki kérné, rajzold le a tenyeredet: egy kusza „M“ betűn kívül alig tudnál másról beszámolni. Ezer apró ránc, mélyedések, foltok, erecskék sikkadnának el az annyira ismert tenyérről. Úgylátszik, túlságosan közel van hozzánk ahhoz, hogy jól ismerjük.

De térjünk most már rá a kérdőívek néhány vallomására. Mindenekelőtt lássunk egy pár általánosságban mozgó választ.

17 éves 6 hónapos leány. Van olyan egyén, akinek nem tudunk hazudni, mert valami belső erő, ami abból az illetőből kisugárzik, az tart vissza bennünket a hazugságtól. Sok embernek talán minden nagyobb lelkifurdalás nélkül tudunk hazudni, mert nem érezzük ezt a visszatartó erőt.

17 ; 2 ; 1. Vannak emberek, akiknek a lényében, megjelenésében van valami, ami még a legnagyobb hazudót is igazmondásra kényszeríti. Viszont vannak olyan emberek, akiknek minden lelkifurdalás nélkül hazudnak.

Úgylátszik azonban, hogy ez a visszatartó erkölcsi erő nem minden szülőből árad egyformán, mert a feleletek jórészében azt olvassuk, hogy a gyermek bizony hazudik szüleinek.