Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 10. szám - Dr. Hamvas Gyula: Az időszerűség elve és a középiskola alkotó munkája
Dr. Hamvas Gyula : Az időszerűség elve és a középiskola alkotó munkája. -101 teszik az ifjút. S a különböző hatások alatt vált lelki átélések légiójából bővül ki a világkép. Csak egyetlen színdarab is tömérdek élmény összetevődése az ifjú számára. A művészi hang, a választékos beszéd, a színpadon való mozgás mind a külső művészi szemléltetés formái, a belső művészi szemléltetés elemei a darab problémája, értékgondolatai, felépítése, indulatok, vágyak, ösztönök kibontakozása. Ez csak egyirányú esztétikai átélés, de ott az irodalom a maga teljességében, a képzőművészet, zene, megszámlálhatatlan hatásaikból magasfokú értékek kerülnek ki, amikor az ifjú elé odavarázsolja világukat a nevelő, hogy az a lelkének pszichikai háttere szerint válassza meg az őt érdeklő motívumokat. Eddig nem szóltunk arról, hogy ha a gyermekkorát élő individuumok lelki alkat szerint különbözéseket mutatnak is, de vannak közös vonásaik is, melyek szerint egységesen fejtheti ki a nevelő a tevékenységét. Az adolescencia első fázisa hasonló természetű, de később ez az egyezőség megszűnik, és a különböző lelki alkat szerint megalakul minden egyéniség végleges típusa. A típusokat a tudomány legkülönbözőbb testi és lelki adottságaik szerint állapította meg, s a modern nevelés elsőrendű feladata, hogy minden típust lehetőleg a maga meghatározó jegyei szerint legrövidebb úton vezessen az eszményben felállított célgondolatok felé. Az időszerű nevelés elve szerint a középiskola két utolsó évfolyamában, mikor már a típus teljes kifejlődése befejeződéshez közeledik, adná meg a nevelés mindazt, ami a faji öntudat teljes kiépítéséből még hiányzik, amit a történeti magyar helyzetrajz teljes ismerete még igényel, amit a magyar közösség hivatását felismerő és teljesíteni óhajtó ifjú leik^ felkészültsége még megkíván. Adni akarná az időszerű nevelés annak a világképnek teljes vetiile- tét, melyet a középiskola alsó hat évében még nem lehetett valóságmutató élességében előhozni. Hogy azonban ez megtörténhessék, szüksége van az időszerű nevelésnek egy olyan ifjúságra, amelyiknek értelmi, érzelmi és akarati életét nem foglalja le két éven át az érettségi vizsgálat objektíve elég szűkkörű ismeretanyaga. Tudjuk jól, hogy ez iskolai végakkordhoz szükséges szellemi lendületvételt nem lehet megzavarni. Egy kisebb ostrom az érettségi reformjáért nehezen talál hívekre, annál is inkább, mert a külföldi kapcsolatok zavartalansága kívánja ezt a nagy tanulói tanúság- tételt, viszont az időszerű nevelés ezzel szemben rámutat arra, hogy a középiskolai nevelésnek mai formájában nincs elegendő aktivitásképessége olyan szellemi értékek beiktatására, amelyek a nevelési eszmény átadását teljessé tehetnék. Sok időszerű probléma, korjelző történelmi motívummá vált társadalmi alakulás, szellemi életrendi megállapítások kimaradása kissé egyenlőtlenné tette az iskola élet- ütemét. A középiskola célgondolatainak szerkezeti hibáit, összhang- és egyensúly hiányát jelenti majd, ha részletvonások az intézetek 2
