Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 7. szám - Egyházi és iskolai hírek
Egyházi és iskolai hírek. 287 müve mellett a német művelődésnek és a teljes világtörténelemnek olyan korszakalkotó egyénisége, hogy ilyen terjedelmes és különben mindenoldalú és kimerítően alapos német szakmunkában ezt határozottan fájdalmasan keveseljiik. Dr. Zelenka Margit. Maijyar Tranoseius. „Régi és új egyházi énekek“ címmel teljes fordítása jelent meg annak az 1157 énekből álló hatalmas gyűjteménynek, melyet német, tót, cseh, lengyel szerzők századokon át mindenütt elterjedt kedvelt énekeit foglalja magában. Egy részük még a reformáció előtti időkből való, s a liturgia számára szolgáltat bőséges anyagot, legnagyobb részük azonban a reformáció erejéről ad tanúbizonyságot. Főleg Luther, Gerhardt, Gellet, Tranovszky (Tranoseius), Csernyánszky himnuszaiban érvényesül ez a szellem. Ezt á művet fordította le dr. Vietorisz József, ny. nyíregyházi evang. gimn. főigazgató, kitűnő formaérzékkel, nála megszokott költői lendülettel és művészettel, melyet illetékes bírálók már méltányoltak nem egyszer. A fordítás célja egyrészt az, hogy a nagy mű tót nyelven nem tudó híveink számára is ismeretessé legyen, másrészt azonban forrásul kíván szolgálni bármely új énekeskönyv szerkesztője számára. Magyar gyülekezetekben nem pótolja az eddigi könyveket, de pl. házi áhítathoz megfelelő eszközül szolgálhat annál is inkább, inert a függelékében Geduly Henrik püspök fordításában kiadott Kegyes imádságok szintén mélységes megnyilatkozásai a hívő léleknek. A 944 oldalra terjedő művet ifj. Kellner Ernő könyvnyomdája (Budapest) nyomtatta ; erős félvászon kötésben csak 3 P az ára. Igazán olyan potom összeg, mely biztosítja majd, hogy minden evangélikus igyekezni fog megszerezni. Olyan gazdag tartalmú könyvet, értékes költői munkát kap érte, mely irodalmi értékénél fogva is gazdagodást jelent a magyar evangélikus- ság számára, Istentől áthatott áhítatos tartalmánál fogva azonban a hívő lélek csodálatos gazdagodását jelenti. (—ni) EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HÍREK. I n KTiív I Nagy gyász érte az evangélikus egyházat: július __J 18-án meghalt korban legidősebb püspöke, a dunáninneni egyházkerület jóságos lelki vezére. Mikor a múlt évben a soproni teológiai fakultás tiszteletbeli doktori címmel tüntette ki, így jellemezte önmagát : „fin a csendes munkások közé tartozom.“ Valóban ez volt életének tartalma, a csendes munka. Emelkedett életfelfogás, megzavarhatatlan hit, az emberi élet igaz értékeinek bölcs meglátása és a jó szívnek filozófiája jellemezte Kiss Istvánt, ki igazán atyja volt sámsonházai híveinek és egész kerületének. A Trianon által megcsonkított kerületet 1920 óta vezette, s szomorú sorsa, hogy csonka kerületét oly hirtelen, rövid pár órai szenvedés után, csonkán hagyta eljövendő utódjára. — A tanárság és tanítóság benne mindig jó barátját találta. Gondoljunk kegyelettel és hálával nagy jóságú lelkiatyánkra. b. d. Dr. Ravasz László dunamelléki református és D. Gedulg Henrik tiszai evangélikus püspököt a Kormányzó az I. osztályú érdemkereszttel és ígv „kegyelmes“ címmel tüntette ki. Ügy érezzük, hogy e kitüntetés egyházunk tekintélyének emeléséhez is hozzájárul, s a két érdemes egyházi vezér megnyugvására szolgálhat a felső helyről jött elismerés. Vitéz dr. Bessenyei Laiost, a debreceni református gimnázium igazgatóját az Országos Református Tanáregyesület elnökét, a Kormányzó Úr Ofőméító- sága a vallás- és közoktatásügyi Miniszter előterjesztésére folyó évi június hó 28-án kelt magas kéziratával a debreceni tankerület királyi főigazgatójává kinevezte. A magyar református tanárság legméltóbb reprezentánsának a magyar közoktatásügy országos intézésébe való szorosabb bekapacsolása
