Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 1. szám - Dr. Belohorszky Ferenc: Balassa Bálint költészete a munkáltató-tanítás keretében
26 Dr. Belohorszky F. : Balassa Bálint költészete a munkáltató-tanítás keretében. Szerelmes költeményei vagy virágénekei. Virágénekekről tudunk költészetünkben Sylvester .János feljegyzéséből. Ezek azonban elvesztek, éppen azért, mert katholikusok és protestánsok egyaránt üldözték ezeket a dalokat. Balassa Bálint ihletője e költemények írásában elsősorban Losonczi Anna, de alkalomadtán ír szerelmes dalokat másokhoz is. Elolvassuk Losonczi Anna nevére, Hogy Júliára talála c. költeményeket. Mindkettőnek mély élményi alapja van. Míg az első csalódását Júliában, a másik életének egy, Júliához fűződő kis epizódját tárja elénk közvetlen, őszinte hangon. Szerelmére és egyéniségére, egész költői felfogására jellemző az Idővel paloták c. költeménye. Felfogása híven tükröződik ebből a költeményből : Minden elmúlik, minden eltűnik, csak az ő szerelme örök. Ez a nagy idealizmus egész szerelmi életének Júliához fűződő részére jellemző, s nemes, örökszép költői vonásról tesz bizonyságot. Ez a korában uralkodó költői platonizmusnak jellegzetes vonása. Bemutatjuk Valedicit patriae c. versét. Költői pályája végéről való. Kiábrándult az életből, még a verseit is megátkozza. Ez az elkeseredés teljesen érthető. A sok szenvedés és megpróbáltatás után kielégítetlen lélekkel tér vissza hazájába, hogy idehaza hősi halállal tegye jóvá bűneit és szabadítsa meg magát lelki szenvedéseitől. Állapítsuk meg mindezek alapján először Balassa Bálint költői egyéniségét: Mélyérzésű ember. Érzésvilágában a vallásos, hazafias és örökemberi szerelmes érzés egyaránt helyet nyer. Mélységes bűntudat gyötri, lángoló, természetes hazafias érzéssel van átitatva lelke, s a szerelemben is az őszinte, komoly érzés irányítja az eszményiségben. Ez az eszményiség költészetének másik jellegzetes vonása. Isten kegyelmének és szeretetének elnyerése épolv mélyen ihleti költészetét, mint a világi hiúságon és minden emberi alkotáson felül álló érzés hatalma és ereje. Hisz a lélek, az emberi élet legnemesebb értékeinek igazi hatalmában. Megegyezik-e ez a világnézet életével, avagy puszta modorosságról van-e szó ? Határozott ellentétek vannak életében költészetén keresztül tekintve is. A vitéz harcos, a mélyérzésű szerelmes szemben áll a rablólovaggal, és a csélcsap világfival. Mély érzésében és eszményeket keresésében nem lehet kételkedni, mert csak átöröklött tulajdonokról van szó, amelyek felett uralkodni nem volt képes. A bűntudat, a tisztulási szándék, vezeklése és a csata téri halál jóváteszi sok ballépését, s rokonszenvessé, nagyon emberivé teszi költőnket. Ismerünk-e már hozzá hasonló költői egyéniséget ? Janus Pannoniust, aki szintén ilyen ellentétes tulajdonságok viselője. De Janus Pannonius nem keresi a maga megtisztulását, nem
