Protestáns Tanügyi Szemle, 1935

1935 / 6. szám - Bányai Sándor: Mit tanítanék a mennyiségtanból a tanítóképzőben?

276 Bányai Sándor: Mit tanítanék mennyiségtanból a tanítóképzőben? c. műveiben (megjelentek a Religionsgeschichtliche Versuche u. Vorarbeiten XXII. k.-ben) a római istenalakok genezise és életteljes alakja megrajzolásával tűnik ki. A mellett igen sokat és nagyvonalú szempontokat tanulhatunk tőle a régi Róma történetére vonatkozó­lag úgy ezekből, mint „Epochen der römischen Geschichte“-jéből (Frankfurt a/M, 1934, Alestermann). Altbeim a legújabb, nagy jelen­tőségű ásatások és nyelvészeti kutatások, a mellett az antik irodalom mély ismeretével gondolja át újra Róma történetét. Az etruszk,, általán a mediterrán kultúra érdekes, a mellett mindig nagy alap­eszmékre visszavezető képe ; Róma történetének mindig az egész itáliai fejlődés egészébe állítása ; a külpolitikai viszonyok nagy­szerűen áttekintett rajza (a sok háború mind egy nagy értelmes egész tagja lesz !), hatások a belpolitikára ; az ütközetek leírásának lélekkel telisége, mert a szembenállók harcmodorában a nép és kor szellemét mutatja meg ; a hellenisztikus államok politikájának az e korban már technikává fajúit görög kultúrából levezetése — mind új, becses szempont, mely Altheimnak legközelebb a Hóman-Szekfű- Kerényi szerkesztette „Egyetemes Történet“-ben megjelenő római történetét (a legrégibb időktől Sulláig) is nagy értékké avatja. De magyar tudományunk is imponálóan kivette részét az antikvitás lényege felé való előtörésből: Kerényi Károly az antik istenek köz­ponti magvának megragadásában, honnan a kultusz és mithosz minden vonása értelmet nyer, az istenek élet-halálos jellege felisme­résében, s általában az antik lélek mély tudással párosult intuitív átélésében és interpretációjában semmiben sem marad a frankfurtiak mögött. Legfontosabb idevágó tanulmányai: „Halhatatlanság és Apollon-vallás“ (Athenaeum, 1933, 4—5. f.), „Az örök Antigone“ (u. o. 1934. 1—3. f.), „Gondolatok Dionysosról“ (Pannónia, 1935, Pécs.). S valóban nemcsak tudományos, de az életet érdeklő cél­kitűzés, hogy Európában ma a humánus antikvitás szelleme új életre ébredjen. Kunszentmiklós. Kövendi Dénes, Mit tanítanék mennyiségtanból a tanítóképzőben? Nem a középiskolai tanár túlzott ambíciója szólaltat meg, midőn a tanítóképzői mennyiség-tantanítással kapcsolatosan akarom néhány elgondolásomat közreadni. Ismerem — úgy gondolom helye­sen — a tanítóképzés speciális igényeit a mennyiségtan tanítását illetőleg. Tudatában vagyok annak is, hogy az ötévessé foltozott tanítóképzésünk csak átmenetet képezhet a korszerű, magasabbfokú tanítóképzéshez. És, hogy mégis a mennyiségtan tanítását a tanító- képzés jelenlegi szervezete mellett bírálom, teszem ezt azért, mert nézetem szerint a mostani körülmények között is sokkal jobb ered-

Next

/
Oldalképek
Tartalom