Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 5. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom. 231 nyer a jellegzetes emberi (Vollmenschentum) kitermelésére törekvéssel. A reform célja még a felsőbbiskolai tanárnemzedék megfelelő képzése. Végcélul ezt állapítja meg a cikk : „Ezt az ifjúságot arra neveljük, hogy becsülje saját német lényét, őseit, de ne nézzen le más népeket. Ezt az ifjúságot forró nép- és hazaszeretetre neveljük, de nem más népek és országok gyűlöletére. Ez az ifjúság becsületes békét, s nem háborút akar. Reménnyel nézünk abba a jövőbe, mikor ez az ifjúság felnő, mert hinni szeretnők, hogy más nemzetek ifjúsága is hasonló lelkületben nő fel.“ Érdekes e megállapítások olvasása, tisztelet annak a hitnek, mely belőle kitűnik ; azonban mi, magyarok — sajnos —, nehezen tudjuk mindezt mai helyzetünkben elképzelni, mert látjuk, hogyha mi békésen gondolkodunk is, békére neveljük is ifjúságunkat, körülöttünk nem olyan szelek fújnak, hogy a mi béketörekvésünk a világ szempontjából eredményre vezessen. Krónikás. HAZAI IRODALOM A Magyarság Néprajzának második kötete. írta : Györ/fy István és Viski Károly. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Budapest. 443 1. 1519 ábrával. Csak kivételesen várt a magyar olvasóközönség olyan általános érdeklődéssel valamely könyv megjelenésére, mint a milyen mélyről fakadó meleg várakozással, faji sajátunk méltó megbecsülését kiérző reménységgel várta a Magyarság Néprajzának legelső kötetét. Az elöljáróba kibocsátott tájékoztatók a nemzeti önmegismerés alapvető írásművét ígérték ebben a könyv- sorozatban ; hirdették, hogy ez lesz az első összefoglaló magyar néprajzi munka, mely nem délibábos, hitető romantikából kíván táplálkozni, hanem felelős, komoly tudományt jelent, s mégis színesebb képet tár majd elénk a legköltőibb képzeletnél: népünk valóságos életének gazdag, bámulatosan színes világát. Az 1933. év karácsonya meghozta e mű első kötetét. Ez a bevezető fejezet után a tárgyi néprajz első felét ölelte fel, s foglalta tudományos rendszerezésbe. Megismertet a táplálkozás, az építkezés, a bútorzat, a fűtés-világítás, a mesterkedés és a viselet ismeretterületeivel. Az első kötetből nyilvánvaló lett, hogy amit az Egyetemi Nyomda tájékoztatóiban ígért, derekasan valóra is váltja. Ez a könyv mind tartalmi tekintetben anyagával, feldolgozási módjával, nyelvezetével, mind pedig külsejének rendkívül gondos és Ízléses nyomdai kiállításával elsőrangú teljesítménynek bizonyult. Az a rendkívüli érdeklődés, mellyel a magyar olvasóközönség faji érzése a készülő munkáról szóló kiadásokra a legkülönbözőbb rétegekben fellobogott, gyönyörűséggel, megilletődéssel merülhetett el ennek a könyvnek az olvasásában. Minden elfogulatlan olvasó meglepődéssel tapasztalhatta, hogy lám mennyi szépség, gazdagság tárul élénkbe népünk életéről, aminek nagyrészét magunk sem ismertük, vagy csak töredékes részletekben. Szellemi, művészeti életük kiválóságainak, a falu hivatott vezetőinek és figyelőinek nyilatkozatai, valamint folyóiratok, napilapok ismertetései beszédes bizonyítékai ennek a meghatódott fogadtatásnak. (Lásd egybeállítva a Magyar Könyvbarátok Diáriuma 1934. 53 57. II.) Ezeknek hosszú sorából emeljük ki Móra Ferenc szavait, ki halála előtt egy héttel a következő rövid, tömör, lelke mélyéből felszakadó sort írta a Magyarság Néprajzáról : „Olyan szép könyv, hogy az embernek a szívére kell szorítani.“ — A szép szavaknak a súlyos komolyságát igazolja az a tény, hogy az előfizetők száma már ekkor felülemelkedett a kétezerén. Az elmúlt év őszén megjelent e sorozat második kötete. Ez a tárgyi néprajz második felét tartalmazza Gazdálkodás, Díszítőművészei és A hagyomány tárgyai c. főfejezetek alatt dr. Györffy Istvánnak, a budapesti egyetem néprajzi tanárának és dr. Viski Károly h. múzeumi igazgató-őrnek szakavatott
