Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 4. szám - Hazai irodalom
186 Hazai irodalom. és pedig úgy, ahogy azt „a benne rejlő forma“ kívánja. Ez pedig a hangsúly, időtartam, nyelvmelódia s egyéb sajátságok megfigyelése útján ismerhet» meg. Űjszerű gondolatokat látunk Rudolf Bode értekezésében is a testnevelést érdeklő mozgásművészettel kapcsolatban. Az efféle gyakorlatoknak ugyanis- bizonyos lelki tartalmat is kell kifejezésre is juttatniok, s a német szellemnek épúgy kell bennük visszatükröződnie, akárcsak az énekben. A szerző e tekintetben régi vallásos szertartások bizonyos szokásaira is utal. Az utolsó füzetet Max Kriigernek egy a latin nyelvről szóló újabb cikke nyitja meg. Szerinte komoly lélektani bizonyítékot még nem hoztak fel a latin nyelvnek már az I. osztályban való tanítása ellen. Rámutat arra, hogy bizonyos játékszerű elemek e tárggyal kapcsolatban is bevezethetők. Ellenzi már e szempontból is a németből latinra való fordítás gyakorlásának eltörlését. A füzet legtöbb cikke általánosságban foglalkozik az iskolák kérdésével. Áttekintést kapunk arról a nagy harcról, mely az egyetem körül dúl. Látjuk, hogy az ifjabb tudósnemzedék egy része az egyetemek autonómiáját s a tudományok szabadságát is támadja. A középiskolai kérdéshez a legkülönbözőbb szakok nagytekintélyű képviselői szólnak hozzá, de mind megegyeznek abban, hogy a középiskolának ezentúl is általános műveltséget nyújtó intézménynek kell maradnia. Különösen a humanisztikus gimnázium talál erős védőkre. Azonban több jellemképzést s a népközösséghez való tartozás erősebb átérez- tetését kívánják a középiskolától. A füzetet azoknak a rendeleteknek ismertetése zárja be, melyeket Szász- országban valósítottak meg a főiskolára törekvő ifjúság kiválogatása tekintetében. Az érettségizetteknek itt ugyanis oly tételeket kellett kidolgozniok, melyekből pszichológiai vizsgálat útján derítették ki a főiskolai tanulmányokra való rátermettségüket. Budapest. Dr. Losonczi Zoltán. HAZAI IRODALOM Nevelésügyi Tanulmányok. Szerkesztette Imre Sándor. Értekezések a M. Kir. Ferenc József-Tudományegyetem Pedagógiai Intézetéből. Üj sorozat 6—12. szám. Szeged. Az Egyetemi Pedagógiai Intézet kiadása. A kötet tartalma 7 tanulmány : Dr. Márer Erzsébet : A nevelés ügye az 1920 február 16-ra összehívott nemzetgyűlésen. Kiss Jenő : A nevelés körülményei egy alföldi községben. Darvas Andor : Egy középiskolai osztály alakulása nyolc év alatt. Dr. Baranyai Erzsébet : Az olvasás készségének kapcsolata az értelmességgel. Dr. Tettamanti Béla : Középiskoláink tanulmányi eredménye az 1932—33. évi értesítők alapján (színes grafikus táblákkal). Simon Elemér : A szegedi középiskolák népességének alakulása 1903 szeptemberétől 1933 júniusáig (grafikus táblákkal). Dr. Joó Tibor: A Budapesti Szemle nevelésügyi és Széchenyire vonatkozó közleményei 1933-ig. A dolgozatok közül kettő (2—3) szemináriumi dolgozat, mások az intézetben tervezett adatgyűjtés legelső lépéseihez tartoznak (1—6—7), kettő a szerzők által önállóan választott tárgyról szól (4—5), mondja az illusztris, szerkesztő előszavában. De egyebet is mond, megjelöli a dolgozatok tárgykörét is. E kötetben a neveléstudomány magyar tennivalóinak elég kevéssé méltányolt részleteiről van szó : magyar pedagógiai kutatásról, annak feladatairól, célkitűzéseiről, olyan munkáról, amelyet senki más nem végezhet el helyettünk, nekünk, magyar pedagógusoknak kell elvégeznünk. Az első tanulmány (A nevelés ügye az 1920 február 1 6-r a összehívott nemzetgyűlésen) írója áttanulmányozta az első nemzetgyűlés naplóját és irományait. Átvizsgálta nem csupán a nevelésügyi törvényjavaslatok tárgyalását, de figyelme kiterjedt mindama törvényjavaslatok tárgyalására is, amelyekkel kapcsolatban a nevelésre vonatkozó gon
