Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 4. szám - Megjegyzések
182 Megjegyzések. tűz ki a tanulóság számára választható témát. Egy rendelet kívánatosnak mondja azt is, hogy a VIII. osztályban az év folyamán adjunk is fel történeti s természettudományi tételt, hogy a tanulók hozzászokjanak a választáshoz. Kérdés, hogy ezt a dolgozatot mikor tűzzük ki évközben? Továbbá, hogy iskolai legyen-e ez a dolgozat, vagy házi? Az kétségtelen, hogy ezek javításába bele kell vonni az illető szaktanárokat is. Szerény véleményem szerint ezt a dolgozatot a VIII. osztály utolsó magyar dolgozatául kellene kitűzni. És pedig azért, mert ez jó előgyakorlat lenne a közvetlenül utána következő érettségi írásbelihez. Még a külsőségeket is meg lehetne tartani. T. i. lezárt borítékból elővenni a tételeket s felolvasni, választást engedni az egyes tételek közt (jelezve, hogy az érettségi írásbelin csak két tétel közt fog történni a választás, az egyik a magyarból, a másikat vagy a történelem, vagy a természetrajz anyagából fogja az elnök választani, de itt most mindkettőre elő kell készülni). Kiki választhatja azt, amit szeret, vagy amelyiknek a jobban való megcsinálásához biztosabb reménnyel foghat. Nem mulaszthatjuk az éppen VIII. osztályban fordított Horatius e sorára való utalását : Sumite matériám vestris, qui scribitis, aequam viribus. Tehát ő lesz a felelős, ha nem az erejének megfelelő tételt választja. Ezzel már meg is adtam a feleletet arra a kérdésre, hogy iskolai legyen-e, vagy házi ez a dolgozat. Mindenesetre iskolai, s ezért olyan tételeket kell kitűzni, amelyeket források nélkül, egy iskolai «.ra (8—9) alatt biztosan meg tud végig csinálni. Utalni kell a kitűzésnél arra is, hogy figyeljék meg magukat, s tegyenek számítást arra nézve, hogy egy óra alatt mennyit képesek írni. Osszák be az órát vázlatra, fogalmazásra, tisztázásra, s írják be egészen a dolgozatot a füzetbe. Ebből kiszámíthatjuk, mennyit írhatnak az érettségi írásbelin, mikor öt óra áll a rendelkezésükre. S azt is igyekezzenek beosztani. Sokszor előfordul ugyanis, hogy a dolgozatot az érettségin már nem tudja az ifjú lemásolni : kifogy az időből. Figyelmeztetni kell ez utolsó magyar iskolai dolgozatkor arra, hogy tegyenek számvetést magukkal, s a fogalmazás és letisztázás idejét szigorúan tartsák meg. Arra is nagyon jó ez az alkalom, hogy a tanulók elé tárjuk, mennyire nem tudnak vigyázni a helyesírásukra, főleg, ha sietniük kell, vagy nincs mód arra, hogy utána nézzenek egyes szóknak, vagy nem áll a hátuk mögött valaki, aki átjavítsa helyesírási szempontból a dolgozatukat. (Ez a házinál nagyon sokszor megtörténik, de jó részben önámítás az egész.) Felhívjuk tehát arra, hogy ebből a szempontból is figyeljék meg magukat. Nagyon ajánlatos, hogy ennek a dolgozatnak a javítását sokkal pontosabban csináljuk meg, közös munkával, mind tárgyi, mind fogyatkozási, mind helyesírási, mind az idővel való takarékoskodás szempontjából, úgy, amint azt a Prot. Tanügyi Szemle hangsúlyozta is. Utalni kell arra az évtizedes tapasztalatra a dolgozat javításakor, hogy sokan úgy okoskodnak az érettségi magyar dolgozat tisztázását illetőleg, hogy a dolgozat jó részét piszkozatban hagyják, mert annak a helyesírási hibáit nem számíthatják úgy, mintha a tisztázatban lennének azok. Ettől óva intjük a növendékeket. Kiki az egy óra alatt számvetést csinálhat arra nézve, mennyi időbe kerül egy dolgozat megfogalmazása s letisztázása, hogy ebből következtessen arra, mennyi időt fordítson az öt órából mindezekre. Tehát a rendelet által kívánt szabad tárgyú magyar dolgozatét én utolsó magyar dolgozatul íratnám, s az iskolában, hogy közvetlen előgyakorlat legyen az érettségi írásbelire. Gulyás Józsefe Feladataink az új leánj középiskolai reform szorgalmazásánál. Valóban nagy örömmel töltött el az a közlemény, mely írásomra a márciusi számban megjelent. Számolva azzal, hogy cikkemhez mellékelt tervezetemhez hozzáfűztem : ,,mi is mindenekelőtt csak tervezetet látunk még benne, amelyet a valójában hozzáértő szaktanárok és pedagógusok megvitathatnak, s rajta úgy tananyag, mint órabeosztás tekintetében helytállóbb változtatásokat eszközölhetnek (sőt!)“ — örvendetes tényként állapítottam meg, hogy rajtam kívül mások vannak, akik ennek az úgy pedagógiai, mint társadalmi szempont
