Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 4. szám - Nagy Vilmos: Néhány perc az új pedagógia műhelyeiben
152 Nagy Vilmos : Néhány perc az új pedagógia műhelyeiben. érzésem volt, hogy talán a Sátán egy éppen ilyen helyre vezethette az Üdvezítőt, mikor azt ígérte Néki : „Mindezeket néked adom, ha leborulva imádsz engem.“ Látja — fordul hozzám az igazgatónő — mi a földrajzi alapfogalmakat itt szemléltetjük. A földszinti hallban még ott találtam a tanévvégi kiállítás csoportokba tagosított osztálymunkáit. A csoportokat a munkát készítő osztály tanulói magyarázgatják nekem az igazgatónő ellenőrzése mellett. Az elemi iskola II. osztályának tanulói, csoport-munkájuknak ezt a címet adták : A falusiak értünk is dolgoznak. A III. osztály munkája : A nép munkája a város szolgálatában címet viseli, a IV. osztálybeliek pedig a magyar puszta pásztoréletét dolgozták ki. Ez a kiállítás itt is — mint a Családi Iskolánál is említettem — a cselekvő oktatás munkaeredménye. Kirándulások, néprajzi olvasmányok és a múzeumok meglátogatása után közös tervet készítettek. A tervek összeállítása után megalakultak az egyes osztályokban a különböző munkacsoportok. Ezután következett a tervezés, gyűjtés, rajzolás, alakok öltöztetése stb. a munkára való hajlam és képesség szerint. Az egyes elemi iskolai osztályok műhelymunkájában, itt is azt az élénk ritmusú, kedves, kedélyes hangulatú és eredményes közös munkálkodást láttam, amelynek végzése közben az óra végét jelentő csengettyűszó nem a várva-várt felszabadulást jelenti. Munkanaplójukat Kincses füzetnek nevezték el a gyermekek. A füzet tartalmából csak futtában felemlítek néhány részt. Erre a kérdésre p. o. hogy „Hogyan fejlődik a paradicsom?“ az iskola kertjében szerzett tapasztalataik alapján rajzzal és szöveggel felelnek. Tavasszal, III. osztályos korukban palántázták a paradicsomot, a IV-ben ősszel beszámolnak az elért eredményről. Egy másik rajzban azt tüntetik fel, hogy a szénatéri piacra mit, honnan hoznak. A fővárost környező faluk földrajzi ismerete és térképe a felelet erre a kérdésre. Egyik lapon a Vérszerződés pontjait olvastam. Mindent közvetlen tapasztalat, vagy önálló olvasmány alapján tanulnak. Könyvből semmit. Az itt látott munka az 1925. évi Tanterv1 100%-os megvalósítása. Az egyes tanulókról pszichogrammokat vesznek fel, melynek főbb kérdőpontjait az igazgatónő állította össze. A kérdésvázlat, eligazodásul a szülőknek szól. A tanítók más utasítást kapnak és ezért nem alkalmazkodnak szorosan a kérdő-ívhez, továbbá azért, mert az igazgató irányító megállapítása szerint a személyiség csak szintetikus, egységes képben alakítható ki. Az I—-IV. osztályig Életközösségi Naplót vezetnek a tanítónők. A szociális együttélés leírása ez közvetlen megfigyelés alapján. — Ebben megláthatjuk, hogy az egyén hogyan illeszkedik bele a közösségbe, és hogy miképpen alakul ki az életközösség, a szociális vonatkozások átélésével. 1 10 éves lévén a Tanterv, azt hiszem ,,új“-nak már nem nevezhető
