Protestáns Tanügyi Szemle, 1935

1935 / 4. szám - Papp Ferenc: Finánczy Ernő 1860–1935.

146

Papp Ferenc: Fináczy Ernő.

kvalitásai: stílusának szemléltető ereje, művészi lendülete, amely különösen ott éri el tetőpontját s lesz magával ragadó, ahol az antik világ neveléséről, e világ későbbi hajtásáról : a renaissanceról elmélkedik és a Cortegiano szellemét rajzolja szárnyaló beszédével.

Fináczy mint elméleti pedagógiai író, mint didaktikus és meto- dikus is a történetíró módszerességével jár el. Elmondja a kérdés történelmi előzményeit, vázolja és kritikával kíséri a mai felfogásokat, és e tudós óvatosság után következik a maga véleményének kifejtése. Ily szigorú módszeresség, ily tárgyilagosság mellett is szubjektív. A korszerű pedagógiai kérdések tárgyalásánál épúgy, mint letűnt korok iskolai életének megjelenítésénél érezzük mondataiban a meggyőződés erejét, a gondolatok élményszerűségét: az író nemes egyéniségét.

Mint elméletíró vérbeli pedagógus, aki — noha történelmi tanulmányai során nőtt naggyá — mindig ifjú maradt : éber figyelemmel kísérte szaktudománya fejlődését, itt minden új gon- dololatot megvizsgált, s ha éles tekintetét kiállotta, vonakodás nélkül approbálta azt. Együtt fejlődött szaktudományával. A nagy pedagógusok közül Herbart és Kármán voltak reá nagyobb hatással. Az ő tanítványukra vall pedagógiai ideálizmusa és optimizmusa, reménysége az emberiség és a nemzet tökélesedése iránt és bizalma a nevelés erejében.

Fináczynak megadatott, hogy elméleti készültségét a gyakorlatban is érvényesíthesse. A középiskolai törvény, az 1883 : XXX. törvénycikknek mint miniszteri tisztviselő, mint szakreferens egyik értelmezője és végrehajtója. A gyakorlat kérdéseibe a tudós alaposságával és lelkiismeretességével merült el. Lelkiismeretessége mellett tapintatosságával használt legtöbbet, amelyre a mi nehéz nemzetiségi és felekezeti j vonatkozásokkal megterhelt iskolaügyünk intézésében különösen szükség volt.

Az Országos Közoktatásügyi Tanácsnak 1901-től tagja, 1905— 1919-ig alelnöke. Ez utóbbi minőségében mint tantervek és utasítások készítője, reformok kodifikátora a magyar közoktatásügy irányítója. Itt is az, aki írásaiban : tiszteletben tartotta mindazt, ami a múltban értékesnek bizonyult, az újban pedig felismerte a maradandót, hangzatos jelszavak nem tévesztették meg.

1904—1925-ig a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke. Őre volt ez őrhelyen a múlt tisztes hagyományainak, gondozója a pedagógia klasszikusai hagyatékának, szószólója a józan haladásnak. Elnöki megnyitói, javaslatai útjelző oszlopai a magyar tudományos pedagógia fejlődésének.

1901—1931-ig a budapesti tudományegyetemen a pedagógia tanára. Nevelő feladatát hivatásnak érzi, és páratlan felelősségérzettel látja el tisztét. Fináczy jól ismerte a középiskolát, jól ismerte annak szükségleteit. Jól tudta, hogy feladatának csak úgy felelhet meg maradéktalanul, ha mint professzor a középiskola gyakorlati