Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 3. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom. 1-11 ség a világi élet“ testébe beékelten él, alig volna szerencsésnek mondható az a döntése, hogy vele a kapcsolatot akár politikai vonatkozásban is megszakítsa. „Néni az egészségeseknek, . . . —mondja az Ür, . . .hanem a betegeknek..." — Épp ezért minél több „keresztyén“ vezetőt a politika irányításának élére, értve itt „keresztyén“ jelzésen olyan embert, amit e fogalom az elhívás komolyságának mélységében és magasságában jelent. És itt találkozunk Szerző alapgondolatával, melynek a szűk keret miatt nem tudhatott szélesebb talpazatot rakni, hogy „ne akarjunk nyúlni az újjászületés gyümölcsei után újjászületés nélkül“, de annak áldását az élet minden viszonylatában értékesítenünk kell. Örömmel látnók, ha a fenti címen egy kimerítő munkát adna kezünkbe Szerző. N. S. Gyermekláncfű. Elemi iskolai dalok gyűjteménye. Hariponiumra feldolgozta B. Szűcs Ferenc. (Szerző kiadása, 1934. Debrecen.) Ezen 32 oldalra terjedő füzet 62 dalt tartalmaz a népiskolai énektanítás köréből válogatva, ízléses, könnyű és jól hangzó harmonium kísérettel ellátva. Szerző a tanítóképzőintézetek zenetanítási anyagául szánta e művet, de — mint arra az előszóban nagyon helyesen mutat rá — a népiskolai énektanításnak is hasznos segítőtársa lehet. Az ízléses és szépkiállítású kis füzet a haladás elvének megfelelően fokozatos nehézségi sorrendben két-három-négyszólamú homofón és polifón stílusban tartalmazza a népiskolai dalok harmóniumra való feldolgozását. Szólamai élnek és mozognak, s harmóniával igyekszik áthidalni a tegnap muzsikáját, irányt mutatva a ma zenéje felé. Szerző értékes és kiforrott pedagógiai működésének eredménye ezen munka, melyet tanár és növendék egyaránt örömmel fogadhat és eredményesen használhat. A füzet ára 2-20 P. Vikdr Sándor. kendőit Károly: Földrajzoktatás a cselekvő iskolában. Földrajzi gondolkodásra való nevelés. 81 ábrával. Szerző kiadása. Szeged, 1934. Ára 12 P. 271 lap. Kendoff Károly Szegeden az állami polgári iskolai tanárképző főiskola gyakorló iskolájában a földrajz szakvezető tanára. Könyvéhez Littke Aurél, a főiskola igazgatója és földrajzi professzora írt Előszót. Nagyon érdekes és ránk protestánsokra nézve értékes ez az Előszó, mert Kánya Pált, a pesti protestánsok középtanodájának rendes oktatóját idézi tanúnak. Kánya Pálnak ugyanis 1847-ben megjelent „Földrajzi oktatás“ című könyvének előszavában ezt olvashatjuk: „...minden tanulmányt az emberi önálló művelődés eszközéül- tekintvén, a reámbízott ifjúságot öntudatos gondolkozásra s önmunkásságra ébreszteni s benne a munkásság iránti hajlamot gerjeszteni s előtte irányt mutatni — vala éltem legfőbb feladata.“ „A földrajzot is. .. ily szempontból vélvén tekintendőnek, . . .nem volt célom olly munkát írni, melly az önmunkásságot akár a tanuló, akár a tanító részéről feleslegessé tegye ; de sőt inkább célomul tűztem ki ezáltal az öntudattal kapcsolatos munkásságot fölidegzeni, megkedveltetni, annak irányt szabni ; s ekképen egyfelől a szellemi életet gerjeszteni s ápolni, másfelől pedig a gyakorlati élet ösvényeit egyengetni.“ Azóta majdnem kilencven esztendő telt el, és ma még mindig igyekeznek „megalapozni“ a cselekvés iskoláját. Pedig a mag már régen ott van a földben, a regi, a tanítást hivatásuknak tartó egyszerű becsületes protestáns tanárok, amint Kánya Pál példája is mutatja, mindig élővé, beszédessé igyekeztek tenni a földrajzot, feldolgozták, átélték, cselekedték tárgyukat. Természetesen a módszer, a tudás mindig a saját koruk ismeretfokához igazodott, mert nem lehetett minden iskola tanára Galilei, Newton, vagy Bolyai Farkas. Ha azonban belemerülnénk a régi protestáns iskolák életének tanulmányozásába, mindenütt megtalálnánk a munkáltató-, vagy cselekvő iskoláztatás alapjait, hiszen a tanárok jórésze bejárta mint legátus hazánkat, sőt a külföldet is. így megvoltak a szükséges ismeretei, amelyeket át tudott önteni növendékeibe. Szenczi Molnár Albert, Körösi Csorna Sándor nem állottak egyedül a vándor, utazgató protestáns diákok sorában. Ezek a tanárok pedig,
