Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 3. szám - Belföldi lapszemle
Belföldi lapszemle. 13 O' nyelvek tanítása és a magyar stílus viszonyáról ír. Igen közelről érint minket, evangélikusokat Kardeván Károly cikke „Tanárnők férjhezmenetele és az evangélikus zsinat“. Az előzetes hírek alapján éles, de teljesen igazságos bírálat alá veszi azt a tervezett intézkedést, mely a tanárnőknek és tanítónőknek a férjhezmenést mindenféle Kardeván által kimutatott álokok, vagy elavult elvek alapján meg kívánja tiltani. Felhívjuk a figyelmet az objektív szemlélő Kardeván cikkére. Bánkuti Ernőnek a decemberi számban megjelent cikkére Nagy Pál, volt szerkesztő felel meg, rámutatva, hogy éppen e közlöny hasábjain már többször volt szó a magyarosság kérdéséről, ugyancsak Bánkúti Dezső is felhívja figyelmét arra, hogy a Protestáns Tanügyi Szemle régen napirenden tartja a kérdést. Érdekes rovat kezdődött Szabó István Andor tollából „Visszalapozunk“ címen, az egyesület életének első éveiről tájékoztat első alkalommal evangélikus hitsorsosunk. A Magyar Középiskola nov.—dec. száma Prónai Lajos „Az iskola és a család nevelő iiatása“, a tanítás módszertanáról szóló részben pedig Szentmiklósi Péter „A nyelvtan a nyugati nyelvek oktatásában“ című cikkét hozza, melyben rámutat a helyesen vezetett nyelvtani tanítás fontosságára. A külföldi középiskolák életéből olaszországi képeket hoz, továbbá a norvégjai fizika- tanításról néhány szót. A szép külsőben megjelenő Magyar Művelődés vezető helyén Bartha József elnöki megnyitóját olvashatjuk „Irrendentizmus és revízió“. Majd Sebes Gyula „Az értelmi tevékenység a cselekvő iskolában“ címen érdekfeszítően elmélkedik. Most azonban igazán időszerű Kerékgyártó Árpádnak „Munkatanítás, munkáltatótanítás“ című értekezése. Itt rámutat a két fogalom különbözőségére, továbbá a túlzó munkatanítás kinövéseire, mely önálló gondolkozásra nevelés címén a tanulóval kíván kitaláltatni olyan dolgokat is, melyeknek megfejtése nagy tudósoknak sokszor egész életmunkát jelentett. Ugyancsak Kerékgyártó írja le a középiskolai tanárok nemzeti szövetségének kirándulását az óbudai kiscelli kastélyba, Garády Sándor pedig Hunyadi Mátyás király budanyéki vadaskertjét és vadászkastélyát. E cikkek minden budapesti tanárnak tanulságosak lehetnek. A Magyar Tanítóképző novemberi számában Somos Lajos a magyar nyelvi képzés reformjához ad adalékokat. Decemberi számában Kiss József szerkesztő „Iskoláink felügyelete“ címen a mostani miniszteri rendezés következtében időszerűvé lett kérdésről részletes képet nyújt. Éber Rezső a fizikatanítás aktuális kérdéseit fejtegeti. A velünk most csereviszonyba lépett Evangélikus Népiskola most kezdődő negyvenegyedik évfolyamával új szerkesztő nevével jelent meg. Krug Lajos tízéves szerkesztés után átadta helyét az Evangélikus Tanítóegyesület elnökének, Somogyi Bélának, ki beköszöntőben vázolja céljait. Kuszák István igaz cikkben szól arról, hogy elvész a tudomány nélkül való nép. Beszámolót olvasunk a megnyílt zsinatról, Igen szép a Kántori rovat, melyhez Gárdonyi Zoltán kottamellékletét fűzi a lap. Munkatársai között ott van Hamar Gyula tanítóképzőintézeti igazgató is. Reméljük, hogy testvérlapunk az új szerkesztő munkája révén újra arra a magaslatra emelkedik, melyen volt, s mely egyházi lapjaink között előkelő helyet biztosít a tanítóság most már hivatalos lapjának. A Sárospataki Református Lapok októbervégi számaiban a református kiállítás jelentőségéről ír. Január 13. számában „Goethe, mint közgazdasági próféta“ című cikkében Novák Sándor a nagy szellem megnyilatkozását tanulságosan jellemzi. Ilyenkor látjuk, milyen látnok az igazi zseni 1 A 25. jubileumi évét záró Haraugszó 31. számában Luther és az ifjúság (Weltler Rezső cikke) érdekelhet minket, pedagógusokat. December 9-i száma „Iskola és gyülekezet“ címen Kuszák István cikkét adja. A január 13-i számiján Seebacii András „Ifjúsági munka a gyülekezetben“ címűn értekezik. Folytatja 20-án és 27-én. Az Evangélikus Családi Lap január 10-i számában Raffay püspök ajánlásával Broschko G. Adolf lelkész és dr. Németh Ödön közfelügyelő általános
