Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 2. szám - Egyházi és iskolai hírek
96 Egyházi és iskolai hírek. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HÍREK. Kerekes Sándor. A csurgói gimnázium ormán az új év első napjai- ban gyászlobogóót csattogtatott a metsző, téli szél. Ugyanakkor igazgatónk táviratai lesújtó és megdöbbentő hírt röpítettek széjjel : Kerekes Sándor kartársunk meghalt. Az új esztendőben tanárok és tanítványok első találkozása fekete koporsó mellett történt, benne örökre elnémulva, kit tiszteltünk és szerettünk. Elhunyt kartársunk Erdély szülötte volt. Nagybányán született 1877-ben, középiskoláit is ugyanott, egyetemi tanulmányait pedig Pesten végezte. Tanári oklevelét harminc évvel ezelőtt szerezte. Működését a lugosi állami főgimnáziumban kezdte meg, majd Zsolnán az állami főreáliskolában, a fehértemplomi állami főgimnáziumban s 1913-tól 1919 szeptember 1-ig a nagybányai állami főgimnáziumban tanított. A világháborúban mint tartalékos főhadnagy küzdött, s balkarjára, miből egy golyó csontot repített ki, teljesen megrokkant. Vitézségét a signum laudis, a Károly-csapatkereszt és a III. osztályú vitézségi érdemkereszt hirdeti. Mivel a hűségesküt nem tette le. ezért az oláhok 1919 szeptember 1-én állásától megfosztották. Ekkor a nagybányai róm. kath. gimnáziumban tömörültek az állástalanná lett magyar tanárok, de Erdély új urai két év múlva ezt a menedéket is bezárták, és ettől fogva 1926 áprilisáig magántanítással tartotta fenn családját. Ekkor érte iskolánk meghívása. Az alatt a nyolc és fél év alatt, amit bérces Erdélytől messze szakadva csonka hazánknak ebben a déli, szellemi végvárában töltött, a pontos, lelki- ismeretes tanárt ismertük, becsültük és szerettük meg benne. Tanári munkájában két gondolat vezérelte : a munka és az igazság. Ezeknek szinte fanatikusa volt, A magyar oktatás buzgó és lelkiismeretes katonát, a tanári testület szerető, nemes és jókedélyű barátot, a szorgalmas és szegény ifjúság jólelkű pártfogót, egyházunk templomos, hívő lelket, társadalmunk becsületes, puritán jellemet veszített el benne. A tanári szobában üres a helye, fiókja, fogasa. Nem látjuk immár magunk között szikár alakját, nem a hazának áldozott béna balkarját, mire mindenkor a legnagyobb tisztelettel tekintettünk. Ám családjának veszteségét nem pótolja semmi. Sírba szállott benne az. özvegynek a reménye, az árvának a törvénye. Özvegyének és árváinak riadt szeméből és fájó zokogásából, mikor részvétünket elsusogtuk előttük, azt láttuk és azt hallottuk : ilyen sebre hol van balzsamír? ! Halálát is kötelességérzete okozta. Operáltatta magát, hogy egészségesebben dolgozhassák az iskolának. Nem sejtett utolsó aráiban is családjáról gondoskodott. Testét január 6-án adtuk át a földnek, melyből vétetett. Emlékét áldjuk és kegyelettel őrizzük. B. J. Ijjaz(|at óválasztás. A miskolci református leánygimnázium Igazgató- tanácsa az intézet igazgatójává 1934 nov. 29-én a tanári kar jelölése alapján Péter Pál c. igazgatót, az intézetnek Czinyéry Barna elhunyta óta h. igazgatóját választotta meg. Ezzel a választással egyT 29 évig mintaszerűen végzett tanári munka nyert méltó elismerést. A zaj nélkülibe eredményesen munkálkodó, puritán gondolkozású tanári típusnak igaz megtestesítője Péter Pál. aki, mint az intézet egyik legrégibb igazgatótanácsosa is, kartársai szeretetét őszinte jellemével és a mások munkájának megbecsülésével érdemelte ki. Kartársai örömében és bánatában mindig őszinte szívvel osztozott, s ahol csak tehette, segített. Ily'en irányú gondolkodásának bizonysága az, hogy a miskolci 4 középiskola tanári kara által fenntartott Tanári Segélyalap már évekkel ezelőtt elnökévé választotta. Legyen Isten áldása igazgatói munkálkodásán is ! o. z. Tanárválasztás. A miskolci református leánygimnázium igazgatótanácsa 1934 nov. 29-én Fövenyessy Margit magyar-történelemszakos helyettes tanárt, rendes tanárrá választotta. Fövenyessy Margit szolgálatát intézetünk Inter- nátusában kezdette meg, mint felügyelő tanárnő. Internátusi odaadással és meleg szeretettel végzett működésének elismeréseképpen az Internátus vezetését is rábízta az Igazgatótanács. ó. z. Debrecen sz. kir. város és a Tiszántúli református egyházkerület könyvnyomda-vállalata. 1935
