Protestáns Tanügyi Szemle, 1934

1934 / 3. szám - Hazai és külföldi irodalom

124 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE akarat, mely az élet kifejezőjévé és tükrévé lesz. Érdekes, hogy a művésze­teket az érzékszervek területei szerint osztályozza : a hallásra támaszkodik a zene, térérzékre az építészet stb. A műfajok is az emberi fejlődésvonal tanulságai. Talán egy kissé részletesebben is foglalkoztam ennek a kétíves munkának az ismertetésével, de elég fontosnak és minket, tanárokat minden ízében közelről érdeklőnek találtam. Végre magunk előtt láthatunk egy tömör íogalmazású művelődéselméletet, olyat, amelyet az egész nagy német iroda­lomban hiába keresünk. Szerzője, akihez személyes ismeretség is fűz, tehát jól ismerem alapossága mellett szerénységét, maga is rámerészkedik ilyesféle kijelentésre hozzám intézett levelében. Felajánlotta fordításra is e művet, azonban mai könyvkiadói viszonyaink közepette ezzel a bővebb ismertetéssel véltem ezt helyettesíthetőnek, s talán elérjük így is a kívánatos belső eszmél- tető hatást. Törös László. Emlékkönyv Károlyi Árpád születésének 80. évfordulójának ünnepére. Budapest, 1933. 8°. 590 1. Domanovszky Sándornak, az Ev. Tanáregyesület tudós elnökének kiadásá­ban jelent meg a 36 cikket tartalmazó hatalmas kötet, amely élő bizonysága a nagy tiszteletnek és szeretetnek a magyar történettudósok nesztora iránt. És méltán, mert aki Bécsben az udvari levéltárban vagy a Magyar Tört. Inté­zetben megfordult, nem felejtheti el az élesen látó tudós bölcs tanácsait. A tudományos kutatásról rajongással tudott beszélni s öregedő szeme ilyenkor fiatalos tűzzel ragyogott. Üttörő munkásságáról Szekfű Gyula ír a bevezető tanulmányban. Károlyi volt az első magyar tudós, aki a bécsi udvari levéltár­ban mint tisztviselő szabadon kutathatott, és azt alaposan végezte. Tudása, igazságszeretete és megnyerő modora református ember létére is a bécsi udvari titkos levéltár igazgatói állásába juttatta. Nehéz volna legjobb történettudósaink értékes cikkeiről röviden számot adnunk és nem is tartoznék folyóiratunk keretébe. Mi csak minket köze­lebbről érdeklő két cikkel akarunk foglalkozni. Ila Bálint: Az első magyar evangélikus főiskola tervei. (274—286. 11.) A terv 1608-ból való és Thurzó György, a nagy nádor nevéhez fűződik. Kár, hogy a Bocskay szabad­ságharca utáni idő nem bizonyult kedvezőnek, magát Thurzót pedig a sok kül- és belpolitikai nehézség, különösen a nádori méltóság, annyira lekötötte, hogy kedves főiskolai terve csak 1616-ban került újra előtérbe. Most már rokona, Thurzó Szaniszló is támogatta. A főiskola székhelyéül Galgócot jelölte ki, már vett is e célra ott 1616-ban 1500 írtért egy kúriát a hozzátartozó szőlőskerttel együtt. A többit közadakozásból gondolta összehozni, mint egy félszázaddal később az első evang. főiskolához (Eperjes, 1667). Fölszólította a megyéket is adakozásra, de nem volt megelégedve az eredménnyel és újra írt nekik. A nemes tervező és adakozó azonban csakhamar meghalt (1616), de fia Imre és rokona Szaniszló sem érték meg a terv megvalósítását, mert az új háború és a lelkek nyugtalansága nem kedvezett az ilyen nagy elgondo­lásoknak. Céljuk : hitet és műveltséget terjeszteni, az embereket jobbakká és képzettekké tenni. A reformáció szellemében jártak el, amikor a vallást az iskoláztatással kötötték össze és őket igazolták a későbbi híres prot. iskolák eredményei is. Szabó István : Ellenreformáció a végvárakban 1670—1681 (457-—470 11). Ennek a kornak rekatolizáló története még nincsen megírva, csak egyes részletekben. Bár a végvárak őrsége a muraközi Légrádtól egészen Szatmárig még az ellenreformáció sikeres előhaladása idején is túlnyomóan protestáns volt, nem kerülhették el az erőszakos beavatkozást. A sok sanyargatás betető­zése volt az 1673—74-ben összehívott rendkívüli törvényszék, amely a meg­idézett prot. papokat és iskolamestereket •— köztük sok végvárit gálya­rabságra vagy önkéntes száműzetésre ítélte. A helyzet kissé javult, amikor a hadiszerencse az ellenségnek kedvezett és újra helyi engedményekké tették a már törvényben biztosított országos jogokat. A 1681-i országgyűlés ezt a gyakorlatot törvénybe iktatta (articularis helyek). Az ország fölszabadulása

Next

/
Oldalképek
Tartalom