Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 7. szám - Belföldi lapszemle
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMRE rokon, s hogy az Európa közepén keletkezett 12 kis államban igen sok német él. Mindebből azt vonja le a cikkíró, hogy nekünk résen állva pozitív magyarokat kell nevelnünk az ifjúság révén. — Ä Tanügji Hírek-rovatban megállapítja, hogy a székesfőváros vezet a szemléltető oktatásban ; kissé különösnek találjuk a Zene című rovatban egy hangverseny ismertetését, meri középiskolai szempontból nem látjuk ennek fontosságát. •— A lap 5., (i. számában dr. Kcme- nes Illés, pestvidéki tankerületi főigazgató „Milyen legyen a budapesti iskolák mindennapi rendje?“ címen megszívlelésre méltó gondolatokat kelt. Látjuk ebből, hogy a budapesti gyermek gyorsasága, korán kelése, későn fekvése, sok ismeretanyagszerzése, kőrengetegben lefolyó élete, s hogy apját úgyszólván csak vasárnap látja, megkívánja azt, hogy minden délutánja szabad legyen. Ez azonban a tananyag kívánalmainak megfelelőleg csak délelőlti rövid órákkal érhető el ; itt adható több testi kultúra is. Kívánná, hogy az iskoláknak több mozgási szabadság adassék egyéni kívánalmak méltánylására. — Pálfi János az Eskü-tér szerepéről a történelemben értekezik ; minden pesti tanárnak el kellene ezt olvasnia, hogy növendékeit azután odavihesse a város közepén található történelemhez. Magyar Középiskola 5., 6. száma Bihari Ferenc tanulmányát adja Mázy Engelbert pedagógiai rendszeréről : „első, ki a vallásos élet elméleti és gyakorlati igazságait, a katholikus értelemben vett valláserkölcsi műveltségtartalmát a neveléstudomány rendszerébe mint szerves alkotórészt módszeresen beillesztette“. Országos Polgári Iskolai Tanáregyesületi Közlöny 10. sz. Dobos László „A magyar nemzeti öntudat felébresztése és kifejlesztése az ifjúság lelkében“ eímű, a Budapesti Kör pályázatán első díjjal jutalmazott pályaművét közli. - Gombos István a gyengeszervezetű szegény tanulók nyaraítatása érdekében saját iskolájának, a kunhegyesinek példáját mutatja be : ők házat építettek erre a célra. A német iskolák Schullandheim-mozgalmára emlékeztet e szép cselekedet ; követésre érdemes. — Balás Béla az orosházi múzeumról szól képekkel. Harmincéves múltja van a néprajzi anyag gyűjtésének, melyet Juhász Balázs, c. igazgató kezdett, Tas Ferenc folytatott, s a sorok írója fejezett be. -—• Keller Aladár az évvégi összefoglalások, ismétlések helytelen menetéről elmélkedik, mikor vagy csak az elégtelenek kihúzására szorítkozik, vagy pedig a bukottakat már tekintetbe sem veszi. A kettős feladat — ismeretek rendszeres áttekintése és osztályozó feleltetés — tartandó mindig szem előtt. Két-három hét kell az összefoglalásra, ezt osztályozás fejezze be, mely azonban nem végleges, hanem csak az elnökkel együtt végzett összefoglalás döntsön véglegesen, s ezt szentesítse az osztályozó értekezlet. Mindez négy-öt hetet vegyen igénybe, hogy lelkiismeretesen történjék az év bevégzése. Magyar Tanítóképző 5. sz. Medgyesi Marida a nyelvtanításnak, Nagy Ferenc a poétikatanításnak módszeréről ír. Kereskedelmi Szakoktatás 9. sz. Merényi Oszkár : Néhány koncentrációs elv a német tanításban, 10. sz. László Béla a felsőkereskedelmi iskolai tanulmányi versenyről elmélkedik Varga István és Dengl János vitája kapcsán. Keresztyén Igazság 6. sz. Erős Sándor a falusi ifjúság lelki arca. — A Krónikában Karner Károly a felekezeti kérdésről ír, s rámutat arra, hogy a helyzettel számoló józanság vezethet a helyes útra. ■— 7. sz. Széljegyzetében az iskolai reformról így szól : „lesz-e jellemnevelő iskola vagy marad, ami most: puszta ismeretközlő tanítóintézet“. Valahogy úgy érezzük, hogy nagy igazságtalanság van a folyton fellépő vádban, hogy az iskola nem nevel, csak ismereteket közöl. Van most is iskola, mely nevel, van most is tanár, ki nevel, s volt mindig iskola, mely keveset törődött a neveléssel, voltak a régi nagy tanárok mellett is mindig olyanok, kik nem állottak hivatásuk magaslatán. Konkrét adatokkal támogatott megállapításokkal többet használnánk, mint a mindenfelé fellépő hasonló odavetett mondatokkal. Viszont abban igaza van- az írónak, hogy a szülők helytelenül fogják fel kötelességüket, mikor a nagy vakációval ők is vakációzni mennek gyermekeik nevelése körül. Néptanítók Lapja 9. Hóman miniszter beszédéből Az új középiskola ; az élet iskolája címen szemel ki egy részt.
