Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 5. szám - Belföldi lapszemle
208 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE között legfeljebb csak a tudomány szemszögéből vizsgálva hangoztathatjuk a koedukáció helytelenségét vagy helyességét. Az élet követeli, s a kérdés gyakorlati megoldását más, egymással szorosan összefüggő problémák megoldása kell, hogy megelőzze. Szeghalom. Dr. Bujdosó Ernő. BELFÖLDI LAPSZEMLE Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny 7. sz. Imre Sándor A középiskola sorsa című cikkében reméli, hogy az új törvény végre véget vet a bizonytalanságnak. Kiemeli, hogy az iskola értékét „tanárainak emberi és tanítói értéke határozza meg“. Nyugalomra van szükség, a végzett munkáért csakis így vállalhatja a tanárság a felelősséget. Közli a lap ezután a miniszterhez a reform ügyében benyújtott memorandumot. Madai Pál Hatéves tanárképzés című cikkéhez hozzászólásokat kér a szerkesztő, de egyúttal helyesen veti fel a kérdést, hogy időszerű-e most ilyen kívánsággal fellépni ; ennek teljesülése révén esetleg a tanárság még hátrányosabb helyzetbe jut a többi egyetemet végzettekkel szemben. Az Egyesületi Élet rovat Gáldy Béla A munkáltató módszer alkalmazása a magyar irodalomban, és Slagl Artur Hatóság-e az iskola című köri előadásait ismerteti hozzászólásokkal. Magyar Középiskola 3., 4. sz. Kisparti János elnöki megnyitójával kezdi Időszerűségek és a tanár. Három szempontból foglalkozik e kérdéssel : a tanári személyiség tudományos vizsgálódásának kialakulását jellemzi, majd rámutat arra, hogy a tanári személyiség a művelőmunka nélkülözhetetlen tényezője, végül ez a tanuló értékérzésének legbiztosabb szítója, erősítője. Janson Vilmos értékes cikkét olvassuk : Nevelőiskola — nevelő tanár. Magyar Művelődés 1., 2. sz. Bartha József A legújabb középiskolai reform-* tervezet címen ismerteti s ábrázolja a tervezet alapján kialakulandó középiskolát. Kőszegi László Az igazi műértés katekizmusa cikke emelkedik még ki. Kereskedelmi Szakoktatás XLI. 8. sz. Kirchner Béláné A mai társadalmi élet és a kereskedelmi iskola című nagy cikke után érdekes vitát közöl a felső kereskedelmi iskolát végzett tanulók tanulmányi versenyéről Varga István egyetemi m. tanár és Dengl János tollából. Előbbi éles kritikáját védi ki a versenyek egyik mozgatója, Dengl. Magyar Tanítóképző 3. sz. tanulságos gondolatokat hoz Németh Sándortól a tanítóképzőintézeti irodalomtanításról, minden tanárt érdeklőt Mihalik Sándortól: A tanári elfoglaltság óraszámokban. Pontos összegezések alapján megállapítja, hogy napi 8 óra a tanítóképzőint. tanár elfoglaltsága, tehát a legtöbbet dolgozó emberek közé tartozik. Ugyanez a helyzet minden iskolafaj tanárának munkájában is. Sajnos, ezt mindig csak mi, tanárok értjük meg, a nagyközönség csak a kéthavi szünidőt, egyéb, tanulók számára teljes pihenést jelentő napok alapján ítél meggondolatlanul. A 4. sz. Mezősi Károly A történelemtanítás sajátos feladatai, Pimper Erzsébet a stilisztika és retorika tanításának módszere a tanítóképzőkben dmű cikkeket hozza, melyek alkalmazva tanulságosak lehetnek középiskolai szempontból is. Tanítási gyakorlatok című szakértekezleti előadáshoz hozzászólásokat közöl. Polgári Iskolai Tanáregycsületi Közlöny 7. sz. Siklaki István : A magyar iskolai dolgozatok előkészítése a polgári iskola I. osztályában. Néptanítók Lapja 5. sz. Imre Sándor A nevelői gondolkodás újabb alakulása. Mácsa Károly az iskola környékének nevelő hatásáról, Loczka Alajos Nationalismus-internationalismus, Milotai Gáthy Barnabásné A fiúk és leányok előkészítése az életre. 6. sz. A nemzetnevelő középiskola vezércikkében a középiskolai törvénytervezetről emlékezik meg. Kerék Péter a takarékosságra
