Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 9-10. szám - Belföldi lapszemle
396 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE kony a pedagógusok fonákságai, mint értékes és megörökítést érdemlő vonásai iránt. Az ideális-realisztikus szemléletmód mindinkább helyet enged a naturalizmusnak. — Az iskola és Móricz Zsigmond egymáshoz való viszonyát illetőleg bizonyos, hogy e tárgyú műveiben a fantázia hiányát pótló megfigyelés az olvasók alacsonyabb ösztönére való számítással egyesül“. — Irodalmi rovatában Péch Aladár ismerteti Mikola Sándor ,,A fizika gondolat- világa“ című hatalmas művét, Morvay Győző Bőhm Dezső ,,A budapesti evang. középfokú leányiskola 50 éves történeté“-t, Bf. a Református Tanár- egyesület Évkönyvét, melyből Soós Bélának „A református tanárság külső és belső bírálata“ című előadásából ragad ki nem kellemes részeket, (úgy látszik, hogy a szerkesztő elnézte, hogy ugyanez az ismertetés szóról-szóra szerepel a folyóirat július—augusztusi számában is.) A Pannonhalmi Szemle 3. számában Mattyasovszky Kasszián a Jamboree- ról ír, s reflektál a Keresztyén Igazság megjegyzéseire ; önérzettel állapítja meg ezek nyomán, hogy ebben „most az egyszer mi voltunk ügyesebbek“, t. i. katolikusok. Ugyané lap nyomán állapítja meg, hogy bár mindenféle vallás képviselve volt a lelkészi csoportban, mégis teljes volt az együttműködés, mert egymás ügyeibe egyáltalában nem f jlytak bele. A Magyar Tanítóképző szeptemberi száma hozza Loczka Alajos „A pedagógiai kísérletezés módszerei“ című dolgozatát, az októberi számban „Tanítás és nevelés“ (Kiss József cikke), „Aktivitás a földrajztanítás szolgálatában“ (Zöld Géza cikke) igen érdekesek. A Kereskedelmi Szakoktatás szeptemberben Hajnal Dávidtól közérdekű elmélkedést hoz : A kegyelem gyakorlása a tanulók osztályozásában. Örömmel jegyezzük fel, hogy Lapszemléjében részletesen foglalkozik folyóiratunkkal is. A Magyar Gyógypedagógia szerkesztését a 4—-6. számmal Éltes Mátyás nyugalombavonulásával egyidejűleg Tóth Zoltán vette át, ki Az orvosi és gyógyító nevelői tevékenység körei és hatásai a gyógyító nevelés területén című cikkel is szerepel, Révész Margit pedig a nehezen nevelhető gyermekek fejlesztésében az orvos szerepéről ír. A Néptanítók Lapja július 5-én Drozdy Gyula (Áthidalás a népiskola és a középiskola között) rámutat arra, hogy abban látják a nagy különbséget, hogy a népiskola módszere játékos, pedig a jó tanár a középiskolában is úgy tanít, hogy észre sem veszi a gyermek, mennyit nyújt, nem ad fel tömeg- leckét, hanem feldolgoz mindent a tanulóval. Nincs meg véleménye szerint az a rettenetes űr, melyet egyes pedagógusok látni vélnek. Az augusztus elsejei számban Imre Sándor A tehetségesek nevelése című magasszínvonalú cikkét olvassuk, Drozdy Gyula A produktivitásról a nevelésben címen az alkotó munkáltatást ismerteti. — 15-iben Frank Antal a mennyiségtan tanításának nevelői értékét jellemzi, Gyulai Aladár pedig „A Balatonról a nagy szünidő idejében“ megállapítja, hogy kis diáktól nagyig mindenféle volt ott található, de sajnálattal állapítja meg, hogy idegen nemzetiségű diákot ott alig lehet látni. A szeptember elsején megjelent szám Lux Gyula Munkaiskola és tanítói önképzés, Ivánkovics Kálmán Ä tanuló ifjúság testnevelésének történeti fejlődése ; 15-i Ősz Béla A nemzeti önérzetre való nevelés, Bánky Endre Képzőművészetek az iskolában, Franki Antal A természettan tanításának nevelői értéke című cikkek érdemesek említésre. Az október elseji szám Hóman Bálint miniszter beszédéből, melyet a Katolikus Nagygyűlésen mondott, emeli ki e mondatot : „Az állam alappillére a család“ s erről elmélkedik. Itt ír először tudtommal Tiboldi József, az ismert énektanár és énekkönyvíró, dalköltő a szavalókórusról, kiemelve ennek nevelő hatását. Már sok iskola igyekszik a benne rejlő erőt felhasználni: fegyelmez, érdekel, tanít, s benne a modern élet tömegeket kívánó hatása nyilatkozik meg. Végül az október 15-i szám Petri Páltól hoz cikket Az ifjúsági Vörös-Keresztnek a jellemképzés szempontjából való fontosságáról. A Dunántúli Népművelés augusztusi száma helyiérdekű beszámolókon kívül, A magyaros női-, úriruha kérdéséről Leszik Andortól hoz buzdító értekezést.
