Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 2. szám - Barcsai Károly: A népiskolai módszertan tanítása
60 PROTESTÁNS TAN ÜOV1 SZEMLE De az elmélet a kiforrott tanítói egyéniségnek is megbecsülhetetlen erőforrása : növeli egységben látó erejét, biztosítja, hogy feladatának mélyére tekinthessen s ne vesszen el a külsőségekben, a részletekben. El kell ismernünk tehát, hogy a tudományosan igazolt, módszeres elvek és szabályok a helyes nevelői eljárás zsinórmértékei. De ezek magukban mégsem biztosíthatják a nevelő-tanítás igazi sikerét. Ehhez egyéb erőforrásokra is szükség van. A tanítást elevenné, élettől duzzadóvá a tanító lelki fogékonysága, kedélyének frissesége, finom megérzése, a felmerülő lelki mozzanatokhoz való gyors alkalmazkodó képessége, érzelmeinek nemessége, melegsége, érdeklődésének, képzeletének elevensége, megjelenítő készsége, közvetlensége, szóval értékes személyi vonásai teszik. De bármennyire nagyrabecsüljük is az intuitív erőforrást és a kiváló személyi vonások jelentőségét, nem tagadhatjuk, hogy sokkal szilárdabb alapra épül a tanítás, ha a személyiség értékes erőit a módszertan kipróbált elvei is támogatják. Ha pedig valakiban a megérző, meglátó erő nem eléggé fejlett, szóval intuitív ereje és személyi vonásai nem mindig igazítják el a nevelési problémák útvesztőjében, akkor meg éppen rászorul a kipróbált és igazolt módszeres elvek útmutatására. A módszertan elvei egyébként azzal, hogy folytonos gondolkodásra, következtetésre késztetik a nevelőt, a pedagógia haladásának egyik legjellemzőbb követelményét: a javítás, a tökéletesedés vágyát tartják állandóan ébren. Az elmondottakból kitűnik, hogy a tanítás módszerében lélektani, logikai, etikai, művészeti és technikai elemek olvadnak össze. 2. Fejtegetéseink során arról is meggyőződtünk, hogy a tanítónövendéknek a módszertan útmutatására feltétlenül szüksége van, hogy az elmélet vesse meg gyakorlati munkájának szilárd alapját. Az elmélettől nem irányított gyakorlat elveszti sokszor a tisztánlátás bizonyságát. A fölmerülő problémák útvesztőjében a gyakorlat olykor a meghaladott álláspontok kényelmes útjára téved. Mindezt megelőzi és megakadályozza a kipróbált és tudományosan igazolt elmélet. Ugyancsak sokszor a mélyreható elmélet tereli vissza az igazság útjára azokat a tetszetős színben feltűnő, újító törekvéseket, amelyeknek a józan megítélésben nincs gyökerük. Az elmélet a gyakorlat helyességének szigorú őre, a kilengések helyrebillentője, A mindenáron való újítás épp oly helytelen, mint az, ha valaki a pedagógia széles mezején nem mer körültekinteni és a kitaposott ösvényről a jobbért nem mer letérni. Növendékeinkkel a helyes módszer lényegét és igazi értékét kell fölismertetnünk. Tanítványainkat a személyi értékes vonások megbecsülésére neveljük ugyan és jó mintákkal is iparkodunk a tanítói készségek kibontakozását elősegíteni, de a tudományosan igazolt
