Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 1. szám - Egyházi és iskolai hírek
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMI.K 37 A pataki főiskola mindig nagy gondot fordított a tanulók egészségügyére. Többször voltak orvosi képesítésű tanárai s 1791 óta rendes orvosa volt (Tótlipápai Mihály, Soltész János, Péterfi Pál, Lengyel Endre, Kaisz Gedeon, Kálniczky József). 1873-tól 1932-ig dr. Kun Zoltán volt a főiskola orvosa, aki a Betegsegélyző-egylettel karöltve, modern alapon rendezte a főiskola egészségügyi szolgálatát. Az 1863-ban egy szobában hat ággyal megnyílt kórházat ó virágoztatta fel..Az 1877 78. iskolai évben mostani helyére köllözött, 1886 87-ben a ragályos betegeknek külön szobát építtetett, 1887— 88-ban két kisebb szobát toldott hozzá, 1893—94-ben halottas-kamrát épített : 1929-ben új teremmel bővült a kórház, mely legelső volt hazánkban. Az öregség napjaiban is lázas tevékenységet kifejtő orvost a társadalmi megbecsülés egyre megtisztelőbb formában kereste fel. Vasúti orvos, járási •orvos, a Ferenc József-rend lovagja, a Sárospataki Hitelbank elnöke, egészségügyi főtanácsos lett. Orvosi és közéleti tevékenysége mellett jutott ideje a tudományos munkára is. Folyton műveié magát, érdeklődött a legújabb orvosi kutatások iránt is s nagy költséggel meghozatta magának a legújabb műszereket. Sokat dolgozott a tudomány népszerűsítésén. Temetésén dr. Mátyás Ernő, a főiskola közigazgatója és dr. Szabó Zoltán, í\ főiskola h. lelkésze végezték koporsója mellett az isteni szolgálatot; a sírnál Novák Sándor igazgató búcsúztatta a tanári kar, dr. Révész Menyhért az orvosok nevében. Hat évtized diákjainak soha el nem múló hálája övezte a komor, hideg téli napon hazatért orvos eltűnt alakját. G. J. Az országos református kiállítás hírei. A református tanügyi kiállításra vonatkozólag eddig kevés helyről érkezett válasz a novemberi számunkban felvetett kérdésekre. Az egyik polgári iskolai tanártársunk már vállalkozott arra, hogy tanítványaival a polgári iskoláknak területi megoszlásáról térképet készít, amelyen gombok megnyomása után színes lámpácskák kigyulladása által azonnal szembetűnnek, hogy hol vannak református s más jellegű polgári iskolák. l)r. Nagy Sándor debreceni ref. gimn. tanár, akinek nagy és szép munkája : ,,A debreceni református Kollégiumról“ most jelent meg, már eddig is érdekes grafikonokat, térképeket s régi képekből összeállított történeti falitáblákat készített a debreceni Kollégium történetéből. Kérjük minden iskola munkájának megindítását. Most még nem sokat kérünk az egyes iskolák tanári karaitól s igazgatóitól, csak annyit, hogy szíveskedjenek rövid vázlatot küldeni, hogy mit tudnak a tanügyi kiállításra elküldeni s mit ígérnek tanártársaink addigra elkészíteni. Ez csak tájékoztatás céljából szükséges, hogy a kiállítás méretei előttünk kialakuljanak. A kiállítás anyagának összeállítására ott lesz a nyári szünet. Ismét meg- •említem, hogy az anyag egy része református múzeum céljaira visszamarad, tehát majd külön meg kell jelölni a kiállításra küldött anyagot amely a kiállítás után visszaküldetik az iskolának — és a múzeum céljára felajánlott tárgyakat. Gondolatokat ezen rovatban a Szemle további számaiban szívesen elhelyez a szerkesztő. Jakucs István. Itahakiállítás és ifjúsági könyvtárlat a debreceni ref. leánygimnáziumban. Ez a kiállítás többféle célt szolgál. Egyrészt a babák kiállításával rá akarja terelni a gyermekek és a szülők figyelmét ennek az ősi örök játékszernek ma talán kissé megkopott varázsára, különösebben arra is, hogy a játék mellett mennyi más elem is vegyülhet belé : néprajzi, népművészeti, iparművészeti elemek, mindmegannyi megbecsülhetetlen nevelői szempontból. A kis babaj kiállítás hatvan és egynéhány babája révén mennyivel elevenebb fogalma lesz a gyermeknek a magyar népviseletekről, a külföld emberéről, mintha pusztán a szót hallja a földrajz órákon. A mai iskola elve az öntevékenység, a munkáltatás : ennek szolgálatába lehet állítani a gyermek babajátékát is
