Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 9-10. szám - Egyházi és iskolai hírek
400 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE kora gyermekségétől fogva egybeforrasztotta a kecskeméti református egyházzal. Ennek iskoláiban végezte, mint jeles növendék, elemi és középfokú tanulmányait, s 1899-től fogva az egyetemről visszakerülvén, ennél az egyháznál működött, mint a Kollégiumnak ügybuzgó és növendékeitől körülrajongott tanára. Tizennyolc évi tanári működése alatt szaktárgyaiban igazi gyakorlati pedagógusnak, a tornatanítás terén pedig országosan ismert szaktekintélynek bizonyult. Az atléta test páratlan munkabírása és a kiművelt lélek friss rugalmassága Kecskemét város társadalmi és politikai mozgalmaiban csakhamar vezető helyet juttatott neki, ahol szervező erejének számos társadalmi és jótékonysági egyesület köszöni megalapítását vagy felvirágzását. Mindenütt a munka dandárjából választotta részét. 1917-ben, a legválságosabb időben adta kezébe az egyháztanács bizalma az ,,Üj Kollégium“ igazgatását. Igazgatói működésében mindig a megértés és a szeretet útján járt, mellyel a szülők, továbbá kartársai és tanítványai bizalmát megnyervén, az intézetet Kecskemét legnépesebb kultúrintézményévé emelte. Szervezőképessége és tevékeny alkotó szelleme a társadalom pártfogása segítségével itt is maradandó alkotásokat hozott létre. A vezetés átvétele után mindjárt visszaállította az intézeti köztartást, majd kétízben is fakitermelő akcióval biztosította a téli tanítás zavartalan menetét. A kötelező olvasmányok könyvtára, az iskolai zenekar megteremtése és hangszerei, az iskolai bútorzat és felszerelés gazdag kiegészítése, a tornaterem karbahozatala, az énekkar és az internátus megszervezése, az intézeti Diákszövetség megalkotása mind egy-egy elismerést kivívó bizonysága annak a magát nem kímélő életenergiának, melyet egyháza és iskolája hűséges szolgálatába]|állított. Nyugdíjkérése elintéztetvén, az intézet igazgatótanácsa és fenntartótestülete hivatalos ülésén meleg ünneplésben részesítette a búcsúzó igazgatót, akinek kartársai tisztelete és szeretete, a szülők és tanítványok seregének hálája, az egyházi és a polgári társadalom elismerése óhajtják pihenő éveiben egy áldozatos élet fáradságának jutalmát megadni. Igazgatóválasztás. A dr. Garzó Béla nyugalombavonulása folytán megüresedett igazgatói állásra a kecskeméti református reálgimnáziuma tanártestületének egyhangú ajánlása után az intézet igazgatótanácsa szintén egyhangúlag Pásthv János eddigi helvettesigazgatót választotta meg hat évre. S. T. llroseho G. Adolf, a budapesti Deák-téri német egyház érdemes lelkésze, hosszabb ideig a pesti egyházmegye esperese, most ülte lelkészi működésének negyvenedik évfordulóját. Meleg szeretettel köszöntötték őt megható ünnepély keretében. Csatlakozik az evangélikus tanárság is ehhez az ünnepléshez, mert benne mindig jó barátját, az evangélikus iskoláknak lelkes hívét és támogatóját találta. Mikola Sándor főigazgató szólt a budapesti három evangélikus iskola nevében, az Evang. Tanáregyesület ügyvivő alelnöke pedig az egész evang. tanárság meleg üdvözletét tolmácsolta az ünnepelt előtt. Igazgatóválasztás. A budapesti Várbeli Szilágyi Erzsébet községi leány- gimnázium igazgatójává felettes hatósága vitéz Korompay Sándor, eddig Práter-utcai leánylíceumi tanárt választotta. Nevezett új igazgató a kelenföldi evangélikus egyházközség buzgó tagja, újabban jegyzője. Kinevezéséhez tiszta szívből kívánunk sok szerencsét 1 V „szokásos őszi szünet“. Előzetes cáfolatok ellenére elrendelte a kultusz- miniszter ezt a pihenést azzal a különbséggel, hogy míg tavaly a reformáció ünnepét is belevonta, most ezen az egy napon tanítást rendelt az állami és rendelkezés alatt álló iskolákban, a két katolikus ünnepen, továbbá a nem ünnep 2. és 3-án azonban a „szokásos őszi szünetet“ tartotta meg. Nagyon sajnáljuk pedagógiai szempontból is e rendelkezést, méginkább azonban protestáns szempontból. Azt hiszem, olvasóink előtt több szót erre az ügyre nem kell vesztegetnünk, mind átérezzük, mily bántó volt a legújabb, s megint utolsó pillanatban megjelent rendelet. Debrecen sz. kir. város és a Tiszántúli református egyházkerület könyvnytn.da-vállalata. 1934
