Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 1. szám - Hazai irodalom
3 I PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE függelékben hozza. Ez a melléklet az eddig felkutatott adatok teljesen megbízható, kútfőként használható gyűjteménye. A tantervi fejlődés és a tanítás módszere c. fejezetekben szerző nehéz feladattal küzd. Kifejezetten módszertani ismertetést nem is ad. Talán azért, mert szerinte a módszer csak a mai mérték alkalmazhatóságánál kezdődik (179. 1. ; amely véleményt nem tudok indokoltnak elfogadni), de talán azért is, mert ez a kérdés szemmel láthatóan nem érdekli közelebbről. Célja : képet nyújtani, nem bírálni. Ahol értékítéleteket mond (pl. 162. 1. a jezsuita iskolákkal összehasonlítás), vagy általános törvényeket kíván levonni (pl. 114. 1. a tanítómesterek helyzetére vonatkozóan) általánosságban mozog és kutatásainak eredményeit nem alkalmazza elvi kérdések tisztázására. Ezért a műnek legfőbb jelességét a Kollégium szervezetének, egész lelkivilágának alapos ismeretében és ismertetésében látjuk, s különös érdeklődéssel várjuk a II. kötetet, ahol szerző éppen az elkallódásra ítélt, feledésbe merülő adalékok feljegyzésével megbecsülhetetlen szolgálatot tehet a magyar tanügy történetének. Már itt az I. kötetben is van egy ilyen adata : az a Kölcsey-distichon, amit Márk Endre emlékezetére támaszkodva idéz. Azok a fejezetek, melyeknek tárgya leikéhez különösen közel áll (a lelkészjelöltek, az énektanítás, a Kollégium épületének története) külön is kiemelendő értékei a kötetnek. Hangyaszorgalmú munka eredménye a tankönyvek, az alapítványok s a kollégiumi partikulák jegyzéke. Nagy érdeme szerzőnek a világos, könnyű és fordulatos előadás ; határozottan vonzó olvasmány, amit ír s így különösen alkalmas népszerű előadások, elemi és középiskolai tanítás vezérfonalául is. E célra kiválóan megfelelnek grafikonjai, amik a jövő évi tanügyi kiállításra készítendőkhöz igen jó útmutatók. Szeretnők, ha a diákviseleteket ábrázoló és az arcképeket közlő táblákon a festők neve is (lehetőség szerint) fel volna tüntetve. Talán a II. kötetben e kis hiány pótlására még volna mód. A nyomda hibája lehet a lapidézéseknek itt-ott előforduló zavaró formája : a megjelenési év és a lapszám közé feleslegesen alkalmazott elválasztójel (pl a 114. lapon : Tört. Tár. 1890. — 167. 1.). Ilyen a szövegben is előfordul (a tankönyvek felsorolásánál általában pl. 223. 1. 24. sz.). Mindezek azonban apró megjegyzések. Egészében a tekintélyes, hatalmas kötet hézagpótló, református egyházak és iskolák számára egyenesen nélkülözhetetlen mű. Azok közül a könyvek közül való (kevés van ilyen !), amik tudományos adatközlésük mellett, életet tartalmaznak, élvezettel és nagy haszonnal tanulmányozhatók. Rendkívül nagy veszteség lenne, ha anyagiak hiányában a II. kötet megjelenése késedelmet szenvedne. S. B. Dr. Böhm Dezső : A budapesti evangélikus középfokú leányiskola ötvenéves története. Budapest, 1933. 40. 1. Ära 1 pengő. Egy szép múltú és a jövőre nézve nagy reménységeket hordozó intézet gyermekcipőből felnövekedését látjuk e néhány tömören, nagy gonddal megírt lapon. A fejlődés kronologikus ismertetésein kívül minden intézkedés alapos indokolása is megtalálható (pl. a leánykollégiumi típus mélyreható elemzése, 9. 1.), azonkívül az.állammal való összeköttetés kérdésé. Ügy látszik, ez a hatalmas kultúrájú intézet is mostoha gyermek az államsegélyezés terén. Pedig ez különösen feltűnő Pesten, ahol új iskolák és új tanerők beállítása felekezeti iskolába államsegéllyel egyáltalában nem ritka jelenség még ma sem. Az intézet tanári testületének történeti ismertetésében érdekes adat, hogy 1908—1931 között nőtanárokra nézve férjhezmenési tilalom volt életben! Feltűnő, hogy rendes vallástanára csak 1933 óta van az intézetnek ! Nagy érték a tanári kar munkájának egyöntetűsége (annak előmozdítói a dr. Bőhm Dezső által 1928—29-től bevezetett ú. n. nyilvános tanítási órák), ami kifejezésre jut egy könyvalakban is kiadott dolgozatsorozatban. (A kö- zépisk. tárgyak egymásra vonatkoztatása a gyakorlatban, 1930.) A nyomtatott értesítőben mindig jelennek meg programmértekezések, amik kedvező fényt vetnek a tanári kar komoly, elmélyedő munkásságára. Az ú. n. osztály- főnöki óra, bibliaórák, szülői értekezletek mélyítik el a tanár és a növendékek, ill. szülők közti viszonyt. Modern nyelvtanítás, gyorsírás, továbbképző tanfolyamok tették még értékesebbé az intézet munkásságát. Különös gondot
