Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 9-10. szám - Dr. Czirbusz Endre: A földrajzi gondolkodásra való nevelés
378 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE E nélkül minden tanításunk eredménytelenné válik. Ezért volt eredménytelen és célj atévesztett a régi tanítás, amely egyszerűen csak leírt, adathalmazt közölt, illetve követelt, de sem a logikai alapelvek, a szigorú egymásból való következés acélhálója nem foglalta össze egységbe az ismeretet, sem az egyes földrajzi tájegységek egymásrautaltságát nem domborította ki kellőképpen. Nekünk pedig nem annyira a noménclaturá-t, a helységnévtárt minden mélyebb tartalom nélkül jól ismerő, keresztrejtvényfejtő typusokra van szükségünk, hanem olyan öntudatos magyar állampolgárokra, akik reális ismeret- anyaggal a kezükben, a Hazájuk földrajzi viszonyaiban rejlő adottságot össze tudják hasonlítani nemcsak a környékbeli (utód- vagy nem utód-) államok viszonyaival és a világ egyes tájegységeinek viszonyaival, hanem azt is ismerik, hogy a tájegységen lakó ember és nemzet hogyan használja ki azt a maga javára. Olyan állampolgárokra van szükségünk, akik a tájegységek lehető világos ismeretével készséget és érzéket sajátítanak el a magyar föld adottságainak kihasználására nézve, akikben eleven, lüktető életerő a földrajzi ismeret. Így lesz tanításunk a cél érdekében az alsó fokon analitikus, de a felső fokon már szintetikus. Analitikus már az előkészítő munka is az I. osztályban, amikor a szülőföld- és környékismeretből indulunk ki, s térünk rá Hazánk viszonyainak tanulmányozására, illetve annak leírására, majd a II. osztályban Európának, mint művelt világnak, s a kontinenseknek ismertetésére. Ez a munka azonban csakis bizonyos rendszer (schema) betartásával lehet eredményes a fentebb vázolt cél érdekében. E schema a következő : fekvés, határ, nagyság, felszín, vízrajz, éghajlat, mezőgazdasági termelés, állattenyésztés és állatvilág, ipari termelés, kereskedelem, a nép és néprajz, települések és jellegük, államok és államformák. Nem mintha ezt a schemát nem használta volna már a régebbi középiskola is. Használta. Azonban leíró, száraz módszerrel. A mi módszerünk ezen schemának bizonyos tájegységre való alkalmazásakor nem lehet csak puszta felsorolás, száraz adattömeg, hanem élű valami: úgy kell dolgoznunk, illetve úgy kell a schemát alkalmaznunk, hogy minduntalan arra mutassunk reá, hogy ezen schema bizonyos részei egymásból logikailag következők, egymással összefüggők. Tehát az analitikus felsorolásnál már az alsó fokon éreztetnünk kell az együvétartozóságot, az egymásból következést: a szintézist is. Eljárásunk így tehát sem nem puszta analízis, sem nem puszta szintézis, de : analitikus alapon szintézis. Szoktatnunk kell az ifjúságot arra, hogy miután a domborzat és fekvés képét már ismeri, belőle logikusan tudjon a vízrajzra következtetni; vagy a domborzatból és a tenger közelségéből azonnal tudjon önkénytelenül is az éghajlatra következtetni. Ebből folyik már a termelésre, valamint a nyersanyagok ismeretével az iparra, kereskedelemre, lakosságra való következtetés ; a felszín, éghajlat és vízhálózat természetes következése a település és annak formái. A lakosság faji tulajdonságait
