Protestáns Tanügyi Szemle, 1934

1934 / 8. szám - Egyházi és iskolai hírek

PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 351 Setényi Pál igen értékes és érdekes értekezése az „Ion és elektron kísérletek“, (a II. és 111. füzetben). Néhány kísérletet ismertet, melyek legalább részben a középiskolában is használhatók. Ilyenek pl., hogy lehet elektronokat kihozni fémből izzítással, fényenergiával vagy elektromos erővel? Arra is ad kísérle­teket, hogy a különbözőkép előállított elektronáramok, vagyis katodsugarak a mágneses térben egyforma tulajdonságúak (izzókatodás, photoelektromos, liidegkatodás gáztöltésű és hidegkatodás léghíjas készülékekben). Végül kísérleteket ad a különböző ionizációk kimutatására. — Bodrossi Lajos : a kémiaszakos női tanárjelöltek gyakorlati képzésének sok hiányára mutat rá, ennek okait keresi és sürgeti egy női gyakorló-középiskola felállítását. Dr. Lengyel Béla : „Az üvegelektród“ című cikke a középiskolát jóval meghaladó tudományos értekezés. Az üvegelektród gyakorlati jelentősége, hogy sikerrel használható a H-ionkoncentráció, illetve a Ph meghatározá­sára. Szerző a következő kérdésekre ad feleletet : hogyan lehet jó üveg­elektródot készíteni, miben áll a jelenség, a jelenséget hogy magyarázzák és milyen gyakorlati eredményeket sikerült elérni? —- Dr. Csada Imré-l6\ ötletes eljárást tanulhatunk az atomelmélet tanítására. Fakorongokkal szemlélteti az atomokat és ezekből állítja össze a molekulát, vegyi folyamatokat. — Dr. Soós Sándor a Beckes és Nell-féle hajszálcsöves gázsűrítőket és ezek parallel kap­csolását ismerteti. — Kronslein Béla Szíjártó Miklósról emlékezik meg 1932 augusztusban történt elhalálozása alkalmából. Nagy L. József beszámol a fizika és kémia tanításáról az osztrák iskolák­ban. Közli az órák számát a különböző iskolatípusokban, a tananyag elren­dezését, a tanóra munkabeosztását és több óra teljes lefolyását, munka­oktatás módját. — Tóth Aladár az elektromos mértékegységek kifejlődésének történetét adja, közli és ajánlja az 1908-ban tartott londoni elektromos kon­gresszusnak az egyes mértékegységekre vonatkozó határozatait, a tankönyvek is ezeket fogadják el a használatos háromféle mértékrendszer helyett. Balyi Károly a Feddersen-kísérlet és a Thomson-féle formula igazolásáról értekezik. - Sz. Szabó M. Erika a kémia leánygimnáziumi munkáltató taní­tásáról ír. Polczer Károly bebizonyítja, hogy a zárási extraáram kimutatá­sára a szokásos kísérletek nem alkalmasak, sőt olyan kísérleti összeállítást, amelyben a zárási extraáram mint positivum jelentkeznék : készíteni nem is lehet. F. E. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HÍREK. I I A debreceni Kollégium sok, nagy érdemeket szerzett llnla IsUnn | tanárai közül egyik legérdemesebb dőlt ki Birta Istvánnak korán és váratlanul bekövetkezett halálával. Az ősi Szatmár megye — Fehérgyarmat szülöttje volt, de gimnáziumi pályáját a debreceni Kollégiumban végezte és ott is tett érettségi vizsgálatot 1899-ben. Komoly, fegyelmezett magaviseletével és .ieles előmenetelével elől_ járóinak, tanárainak bizalmát annyira megnverte, hogy egyhangúlag aján_ lották, illetve vették fel a tisztántúli egyházkerület által tett Eötyös-kollé_ giumi alapítványi helyre. Egyetemi tanulmányainak befejezése s rövid ideig tartó halasi tanárkodása után a szatmárnémeti reform,átus gimnáziumhoz került, ahol életének javarészét töltötte s ahol állandóan meg is maradt volna, ha az oláh megszállás ezt a jeles iskolánkat is a pusztulás szélére nem III. füzet. IV. füzet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom