Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 1. szám - Orawecz Ödön: Korhadt fakeresztek
PROTESTÁNS TAN ÍGY I SZEMLE "2S Ha most már a mellékmondat tárgyát is lefordítjuk, mondat végleges képe lesz : a. 1 arquinius ut t. centum regnum h. in patres á. creavit firmaret Így jelezzük azt, hogy a mellékmondatot oda lehet betenni az ■eredetileg feladott fogalmazásnak megfelelően. A mellérendelő összetétel kevesebb gyakorlatot kíván, s ott az •együvétartozás megjelölése nem is olyan fontos. A gimnázium harmadik osztályára marad már most az eddig tanult anyag rendszeres átismétlése. Itt a kibővítő munkának az a szerep jut, hogy azokat az apróbb részleteket, amelyeket eddig takarékossági szempontból mellőztünk, most pótoljuk. Itt a tanár belátására kell bízni, hogy az egyes jelenségek fontosságának és az osztály színvonalának megfelelően milyen mértékben óhajtja elvégezni ezt az utolsó kibővítést. Most már lehet például részletesebben foglalkozni a hangtannal, valamivel több időt tölteni a szóképzéssel a szerint, hogy a két alsó osztályban az általunk legfontosabbnak tartott anyagot milyen mértékben sajátították el a tanulók. Ha annak idején nem sajnáltuk az időt és fáradságot, ha a latin nyelv kellőképpen támogatta a magyar nyelvtan tanítását, és az osztály színvonala elég jó, bizonyára nem lesz olyan sok baj a rendszeres magyar nyelvtannal, mint abban az esetben, ha akkor nem fordítottunk elég időt a gyakorlásra és most újra kell a nyelvtani fogalmakat magyarázgatni és levezetgetni. A harmadik osztály munkája már nem a megértés és elsajátítás, hanem csak hézagkitöltő és rendszerező ismétlés. Debrecen. Lengyel Lajos. Korhadt faker eresztek. t í . v Arany Jánosnak, a tölgyek alatt zengő agg fülemilének, Toldi Szerelmét befejező sorai zsongnak egy idő óta lelkemben. Adósnak érzem magam ; tudom, hogy tartozom már régóta. Ki tudja, hogy lesZ-e még időm leróni kötelezettségemet. Ezért hajt a lélek a fizetésre. A kegyelet adójával tartozom. Adósa vagyok két boldogult besztercebányai kartársam nemes emlékének, kikről, mint az ottani evang. magyar főgimnázium utolsó igazgatójának nekem kellett volna megemlékeznem, de hol a tér hiányzott, hol az idő nem kedvezett, hol levert lelkem nem tudott hangra kapni. . Sírjuk ott van Besztercebányán, a templom megetti temetőben,
