Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 8. szám - vitéz dr. Bessenyei Lajos: Elnöki megnyitó az Országos Református Tanáregyesület budapesti közgyűlésén
318 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE kipallérozása közben, együttesen pedig hivatva vannak jövendő kultúránk irányvonalát szabatosan kinyomdokolni. Ezek már olyan keretet alkotnak, amibe nem lehet akármilyen képet beleilleszteni, mert adva van a kidolgozás célja, módszere és stílusa. Elsietni azonban nem kell a dolgot, mivel tanügyi kérdéseknél nagyon hasznos a kétszeres átgondolás, a lelkiismeretes meglatol- gatás. Éppen azért csak helyeselni lehet, hogy a közoktatásügyi miniszter tulajdonképpen egy tanévvel elhalasztotta a tanterv megjelentetését. Valóban inkább később és jól, mint hamar és rosszul.10 A magyar tanárság pedig használja fel alaposan és buzgón ezt a rendelkezésre álló egy esztendőt és siessen segítségére az államkormánynak megfelelő eszmékkel, gondolatokkal, tervezetekkel. Minden fáradságot megér a megoldandó kérdés, hiszen egy nemzet művelt középosztályának a kiiskolázási terve a legkényesebb és a leglényegesebb állami feladatok közé tartozik. Ennek hatalmas rajzába csak egy vonatocskát is belehúzni megbecsülendő és dicséretes törekvés. Ez a kötelesség azonban a református tanárságra is tartozik, annál is inkább, mert az új törvény azon paragrafusai, melyek a kiépítendő egységes magyar középiskola várát megadják, a mi tanügyi köreinknek részletesen kidolgozott munkálataival megegyeznek és így jogos önérzettel köszönthetjük bennük a szívünkhöz közelálló gyermeket. Ezért nem is szabad megállanunk félúton, hanem haladnunk kell előre a megkezdett irányba. Bizonyára bőségesen vannak raktáron a most megoldásra váró részleteket illetőleg is gondolatok, amelyeket a református tanárság ne rejtsen véka alá, hanem a tudományos szakfolyóiratokban hozzon minél előbb nyilvánosságra. Ne utólagosan bírálgassunk, kifogásoljunk, gáncsoskodjunk, hanem előzetesen iparkodjunk javaslatokat tenni, támogatásra sietni, eszmét érlelni. Az ősi református kollégiumok hagyományát ilyen módon követhetjük a leghűségesebben, mert azok a múltban mindig élén jártak a korszerű újításoknak és nem egy kezdeményezésük döntőleg befolyásolta hazánk közoktatásügyét. Egy „magyar középiskola“ kiépítésében pedig a legnagyobb készséggel szegődünk el a „nemzet napszámosaidul, mert nekünk, magyar református tanároknak, a múltban sem volt és a jövőben sem lesz soha más célunk, csak az Istennek és a hazának alázatos és hűséges szolgálata. Ez elkötelezettség ünnepélyes megújításával nyitom meg XXVIII. közgyűlésünket, a legmelegebben üdvözölve egybesereglett kartársaimat, egyesületünk tagjait. vitéz dr. Bessenyei Lajos. 10 Hivatalos Közlöny, 1934. 12. sz., június 15 : 32,000—1934. V. a. — 1. sz. r. : „A középiskoláról szóló 1934 : tc.-ket a maga egészében csak akkor kívánom végrehajtani, ha a törvény rendelkezéseivel kapcsolatosan a törvény szellemének megfelelő és minden részletében kidolgozott új tanterv is életbeléptethető lesz.“
