Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 7. szám - Sándor Vence: Az Arbeitsunterricht és a középiskolai német tanítás
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 291 ha szekundabeírás a kíséret. Érdemleges felelethez minden tanulónak hozzá kell jutnia ; a tehetségesebbekkel való állandó foglalkozás azzal a veszedelemmel jár, hogy a tanár ezeknek a tudásához szabja a nívót a követelésben és értékelésben, aránylag kevés lesz a jó tanuló és annál több a rossz. A tanítás művészete éppen az, hogy leszállni tudjunk a tanuló értelmi színvonalához. A gyenge értelmet erősíteni, a kevésbbé tehetséges koponyákat nyitogatni nehéz tanítási művelet, de jó pedagógusnak öröm. A szekundára való utazás nem pedagógushoz méltó eljárás. 4. Fordítások leiratása. A Ilerübersetzennek, vagyis a németből magyar/« való fordítás leírásának semmi értelme, szemben a Hinüber- setzennel, az idegen nyelvre való fordítás leírásával. Az utóbbinak haszna kettős : a) gyakorlódik a helyesírás, b) előgyakorlat nemcsak a majd előkészítendő érettségi dolgozathoz, hanem gyakorlás a fogalmazáshoz is. 5. Igen sűrű szokás — nagyon helyesen-—, hogy a tanulók tesznek fel egymás között kérdéseket és a tanulók maguk szólítják fel társaikat. Az utóbbit, t. i. hogy tanuló szólítson fel, nem tudom helyeselni, mert rendszerint idő telik el, míg az illető feleltetendő társát megtalálja és rendszerint vagy kedvenc pajtását szólítgatja, vagy ellenlábasát. A kérdezést és felelést magának a tanárnak kell irányítania. Mondjuk pl. számonkérés van szövegből ; a tanár ennek megkérdezése előtt így szól : Aufgepasst, gerade sitzen, die Bücher zuschlagen ! A tanulók a könyvet úgy teszik be, hogy ujjaikat az illető helyen a könyvben tartják. A tanár folytatja : Schwartz lies den folgenden Satz (csodálatos, hogy a lesen parancsolóját 80%-ban így hallom : lese!) Kemény suche das Predikat. Farkas, stelle die erste Frage, Csűrös wiederhole die Frage u. antworte ; Dobos stelle die folgende Frage, Bárány wiederhole die Frage u. antworte stb. addig, míg minden előforduló mondatrész után megtörtént a kérdés és a felelet; gondosan ügyelni kell arra, hogy a már kielemzett mondatrész mindig benne legyen a következő kérdésben és feleletben. A tanár az előtte fekvő kalkulus-lapon közben vígan írhat jegyeket. Megjegyzem, hogy a mondatban előforduló mondatrészek után a kérdéseket a tanulóknak kell megcsinálni, épúgy a feleleteket és csak ezek után következnek a tanár kérdései, amelyek a szövegtől már némi eltérést is mutatnak. így, ha az illető mondat pl. kijelentő, megcsináltatom belőle a kérdőt, felszólítót, óhajtót, parancsolót — vagy elmondatom a mondatot a különböző mondatrészek kiemelésével, különböző időkbe helyeztetem az állítmányt stb., stb. Az ilyen eljárásnak négy jó oldala van : a) A tanuló úgy begyakorolja a német szórendet, hogy a következő osztálytól kezdve égbekiáltó bűn lesz az egyszerű mondat szórendje ellen véteni, b) a szókincsszerzés biztosabb, a sok ismétlés által aktívvá lesz, c) a tanuló megtanul mondatrészekben gondolkozni, azok később a sok gyakorlás által egyszerre születnek meg, amiként még később egyszerre születik meg a mondat, d) folyton jár a száj és általában a beszédszervek, ami
