Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 6. szám - Hoffer András: Az ásvány-földtan és az új tanterv
252 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE előtérbe lépne a Föld, mint örökké változó és így folyton új meg új kőzettömegeket létrehozó nagy egység. Már január is, de mindenesetre az egész második félév a földtané lenne. Anyagában az általános (a belső és külső erők, kéregszerkezet) és a történeti rész egyensúlyt tartana. Hiszen az eddig érthetetlen módon annyira elhanyagolt történeti rész adja a Föld szervetlen és szerves világának fejlődéstörténetét. A földtani részt Magyar- ország rövid földtörténete zárná be. Azt talán mondanom sem kell, hogy a szemléltetésnek és az öntevékenységnek minden fokát és lehetőségét ki kellene használnunk. Erről egy más alkalommal bővebben óhajtom elveimet kifejteni. Itt csak néhány főbb szempontot emelek ki. Pl. hogy az ismeretanyag kristálymintáinak, ásványainak, kőzeteinek, kövületeinek egy sorozata kell, hogy állandóan közkézen foroghasson. Az ásványfizikai és vegytani megfigyelések legnagyobb része, de részben az üledékképződés is munkaoktatással végezhető. Nagy súlyt helyeznék az általános földtani jelenségeknek a természetben való szemléltetésére. Itt feladatok kitűzésével fejleszthetnénk a tanulók megfigyelő készségét. A történeti részben igen fontos a fossilis alakoknak a recensekkel való összehasonlítása, fokozatos átalakulásának szemléltetése, szóval a fajkeletkezés elméletének őslénytani illusztrálása. Magyar- ország földtanának ismertetésekor a növendékeknek utazásokkal, nyaralásokkal kapcsolatos ilyen irányú tapasztalatait a legnagyobb mértékben kihasználandónak tartom. A gróf Klebelsberg-féle tanterv az ásványtant és kémiát bizonyára azzal a megfontolással tette le a Vl-ból a IV. osztályba, hogy azok a növendékek is tanuljanak valamit az ásvány-földtani és vegytani tudományokból, akik a IV. osztályból hagyják el a gimnáziumokat. Hír szerint az ilyenek ezután a III. osztály fizikájával kapcsolatosan részesülnek elemi vegytani oktatásban. De hol szerezzenek elemi ásvány-földtani ismeretekei ? Ez az aktuálitás teszi indokolttá, hogy megismételjem az említett cikkemben már egyszer tett javaslatomat, hogy ezeket az I. és II. osztályos Kis Természetrajzokba kell beilleszteni. Azok egyébként is csak így lesznek teljes természetrajzokká. Ott ezt írtam : ,,Az I. osztályos anyagba, annak teljessége végett, felvenném még a legfontosabb ásványok (ércek) és kőzetek megismertetését is. Ezekre egyébként az u. a. osztálybeli anyag : Magyar- ország megértetéséhez is szükség van. A II. osztály Kis Természetrajzába pedig elemi földtant illesztenék be. Európa és Ázsia nagy hegyrendszereinek, általában geológiai kialakulásának megértése végett is szükség volna erre.“ Az elemi földtan természetesen csak az általános rész anyagára terjeszkednék ki. Megjegyzem, hogy e célból a Kis Természetrajzok jelenleg használatban levő tankönyveit egyszerűen csak a megfelelő függelékkel kellene pótlólag ellátni. A VI. osztály ásvány-földtani tankönyvét már a munkáltató oktatás igényeinek figyelembevételével kellene megírni. A szöveg lehetőleg rövid legyen, de annál gazdagabban és gondos megváloga-
