Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 6. szám - Dr. Kardeván Károly: A középiskolai reform és a német nyelvtanítás
211 PROTESTÁNS TAN COY I SZEMLE Ahhoz azonban, hogy a filozófiának mindazon szép és praktikus feladatát teljesíthessük, amiket róla elmondottunk, semmiképpen sem elegendő a VIII. osztály heti két órája. Mi szükségesnek tartanánk ehhez a filozófia tanításának nemcsak a VII—VIII. osztályra való kiterjesztését, hanem e mellett a heti két órának három órára való felemelését is, vagy pedig ha ez keresztülvihető nem volna, esetleg heti két- két órával már a VI. osztályba való bevitelét is. Mindazonáltal, tudva azt, hogy ily valóban gyökeres újítások, bármennyire célszerűeknek látszanak is, egyszerre keresztül nem vihetők, a siker minél nagyobb biztosítása érdekében mi sem mehetünk és nem is megyünk túl Tankó Béla indítványán, amelynek ezennel teljes mértékben való elfogadását tisztelettel indítványozom. Miskolc. Soós Mihály. A középiskolai reform és a német nyelvtanítás. A német nyelv tanítása a középiskolai reform szerint ezentúl a harmadik osztályban fog kezdődni s nem hét, illetve nyolc, hanem csak hat éven keresztül fog folyni. Nem foglalkozunk avval a kérdéssel, helyes-e a német nyelv háttérbe szorítása és a latin n}relv előtérbenyomulása az egész vonalon, összhangban van-e ez a változtatás a korszerűséggel, elszigeteltségünkből folyó nemzeti kötelességeinkkel, hanem egyszerűen számolunk az egyelőre megváltozhatatlan ténnyel. Le kell azonban vonnunk ennek a ténynek következményeit a német tanítás célkitűzése szempontjából. Mert egy dolog bizonyos : a német nyelvtanítás eredménye ezentúl kisebb lesz, mint eddig volt. Bár ez a megállapítás magától értetődőnek látszik, mégis megvilágításra szorul. Egyes nyilatkozatok szerint ugyanis a német nyelvtanítás grammatikai megalapozását ezentúl a latin tanítás oly kitűnően fogja elvégezni, hogy evvel a német tanítás nemhogy veszíteni, hanem inkább még nyerni fog. Igazi, megbízható nyelvtani alapot eszerint csak a latin nyelv tud adni. Nagyon félő, hogy ez a végzetesen téves felfogás a német nyelv- tanítás eddigi délibábos célját a szivárvány irrealitásába helyezi. A latin és a német nyelv, mint minden nyelv, elsősorban nem logikai, hanem pszichikai termék, de a leíró nyelvtan — és a nyelv- tanításnál csak ez kerül számításba — logikai rendszerezés. A rendszeres német nyelvtan épp oly logikus, mint a latin nyelvtan, melynek példáján felépült. Formális képzőereje egy szemernyivel sem kisebb. Ha mégis ebbeli eredményében a latin nyelvvel nem versenyezhetett, abban az alkalmazott módszer volt csak a hibás. A kiinduló pontot a Tantervben és az Utasításokban találjuk. A Tanterv szerint a német nyelvtanítás célja : ,,a) az újabb német írók biztos nyelvtani ismereteken alapuló megértése és ennek alapján tájékozottság a német szellemi élet ismeretében, b) gyakorlottság a
