Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 6. szám - Soós Mihály: A filozófia tanításának szerepe és jelentősége középiskoláinkban
PROTEST A XS TAS COY I SZEMLE 211 annyi mindent a társadalomtól, de ő maga is állandó adósa annak a társadalomnak, amely az ő kultúréletét, élet- és vagyonbiztonságát, összes testi, szellemi és erkölcsi javait őrzi és biztosítja. Az ilyen magasabb rendű világnézet kialakítására azonban nem elegendőek a középiskola összes tárgyai sem, ha még oly tökéletesen végzik is feladatukat és fejtik ki a filozófiai kapcsolatokat, ha a külön, egységes és tervszerű filozófiai oktatás hiányzik közülök. Ez adja a keresztyén vallás mellett a társadalom útvesztőjében szükséges ismereteken kívül azt az egyedül helyes világnézetet, amely a társadalom értékes tagjává avatja az embert a nélkül, hogy a társadalom rabjának 'érezné magát. A filozófia tanításának tehát mindenek fölött álló legfőbb feladata a helyes világnézet kialakítása, vagy legalább is az ilyen világnézet kialakulásának előkészítése és irányítása. Szükséges ez nemcsak azért, bogy vallásunk tanait igazolva lássuk általa s a különböző vallások tanai közül a vágyainknak leginkább megfelelőt helyesen kiválasszuk, hanem mert a középiskolában tanított, vagy később megismert egyes résztudományok nem egyszer vezetnek a maguk elszigeteltségében olyan helytelen világnézetre, pl. az abszolút mate- riálizmusra, mely megbontója lehet nemcsak az egyén boldogságának, mert általa hitét veszti s küzdelmei közepette nem tud a túlvilág boldogító tudatának álláspontjára helyezkedni, hanem megbontója lehet, mint sajnosán volt alkalmunk tapasztalni, a társadalom nyugodt életének és szabad fejlődésének is, hacsak arra az. álláspontra nem helyezkedünk, hogy ez a világnézet is csak a fejlődés törvényének egyik mozzanata, mely az általa teremtett helyzet révén az akció-reakció törvényénél fogva, egy újabb és hatalmasabb evolutív fejlődés előidézője lesz. Azonban, hogy a kívánt célt elérjük, nem mindegy az, hogy hogyan tanítjuk a filozófiát, nem elég például, hogy akár a pszichológia, akár a logika megfelelő helyén egyszerűen utaljunk a kapcsolatos filozófiai problémákra, de nem elég az sem, hogy egyszerűen ismertessük a problémákra időnként fölmerült magyarázatokat, álláspontokat és azok képviselőit, mert lehet, hogy ez lesz éppen egyik oka annak, hogy az ifjú kellő útmutatás híján véletlenül a legrosszabb és leghelytelenebb állásfoglalásoknak lesz a híve, a szerint, hogy minő környezetben él, minő hatások érik lelkét és melyik tudományágnak minő tanai ragadták meg leginkább. Nekünk bizonyos öntevékenységre kell gondolkozásában nevelnünk az ifjút, mert különben bármily tökéletes, bármily nagyszerű legyen is az a világnézet, melyet hirdetünk, ez a világnézet még ezerszer és ezerszer lesz az életben támadásnak kitéve és könnyen jut a még teljesen ki nem forrott ifjú abba a sajnálatos helyzetbe, hogy önmagával hason- lik meg, ha a középiskolában belénevelt világnézetet önmaga is meg nem tudja indokolni és védeni, ami csak abban az esetben lesz lehetséges, ha világnézetét a mi vezetésünk és útmutatásaink szerint elsősorban önmaga alakítja ki, olymódon, hogy végigvezetjük azokon a
