Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 5. szám - Egyházi és iskolai hírek
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 21« Németországi iskolai hírek. Az iskolai fegyelem kérdéséhez. Igen időszerűnek látszik az iskolai fegyelemre vonatkozó német miniszteri rendelet egyes megállapításainak közzététele a Pädagogisches Zentralblatt 13. Jahrgang 327. oldalán közzétett szöveg nyomán : „Az ifjúság csak akkor van kellően előkészítve arra, hogy az államnak és a köznek javára szolgálhasson, ha bár önállóságra és képességeinek szabad kifejtésére nevelték, mégis alkalmazkodni tud iskolájának fegyelmi követelményeihez és engedelmesen aláveti magát a felsőbbségnek. Kívánom, hogy az iskolai felügyelet részéről minden megtörténjen, ami biztosíthatja az ifjúság nevelését ilyen szellemben. Ámde megszívlelendő, hogy minden tekintély tartás belső feltétele a személyes felelősség érzése. De ez az érzés a tanítónál csak ott válhatik hatékonnyá, ahol számára a. cselekvésre elegendő önállóságot hagynak meg. . . Az 1928 március 29-i rendeletnek az a célja, hogy a lehetőség szerint kirekessze az iskola nevelői munkásságából a testi fenyítést. Komolyan óhajtom, hogy ez megtörténjék. Azonban nem szándéka ennek a rendeletnek, hogy a személyes döntést és a felelősséget a tanító válláról levegye. A pedagógiai komolysággal és bensőséges kötelességérzéssel dolgozó tanítót se fossza meg ez a rendelet bizodalmától, hogy felettes hatóságánál meg fogja találni a tekintélye megóvásához szükséges védelmet. ...Még akkor is, lia kiderülne, hogy a tanító nevelői tevékenységével ellenkezésbe került volna a fenti rendelettel, nem felelne meg szándékomnak és kívánságomnak, ha az iskolai fenhatóságok a rendeletben említett fegyelmi intézkedések foganatosításában látnák a rendszeresen alkalmazható eszközt a rendelet céljának elérésére. Helytelen dolog volna, elsősorban a tanítók megbüntetésétől várni, hogy elkerüljük egy fegyelmi eszköz pedagógiai szempontból helytelen alkalmazásának a veszélyét. A tanító további működésére a legtöbb esetben értékesebb és maradandóbb hatású, ha az esetet emberi és nevelői szempontból ítéljük meg, mint hogyha ezt hivatalnoki és jogi szempontból tesszük.“ Angol-német szünidei tábor leányok számára. Hildegard Bunzel közli a Pädagogisches Zentralblatt fent jelzett számában, hogy 1930-ban 15 berlini leánnyal Norvégiába, 1931-ben Kiel mellett rendezett egy tábort 50 német, és 10 norvég leány részvételével és 1932-ben ugyanott rendezett egy tábort német és angol leányok számára, 55 német és 35 angol leány részvételével. A 25 napi táborozás költsége : útiköltség 30 márka, ellátás 75 márka. A vezetőtanárnők költségeit megtérítették, sőt az angol tanárnők a következő évi nyaraltatás sikere érdekében kifejtendő propaganda céljaira is kaptak bizonyos összegeket. A pénzügyi rész ilyen kedvező elintézése azért vált lehetségessé, mert a Deutsche Pädagogische Auslandstelle és a Philologinnen- Verband is támogatta a táborozás ügyét. A különböző helyről jött leányok hamarosan egy családdá olvadtak össze a táborban. Ezt meggyorsította az a körülmény, hogy minden egy helyről jött leánycsapat egy vezetőt hozott magával, akit már előzőleg jól ismert. Énekkel és hegedűjátékkal történt az ébresztés ; ezt torna, reggeli, majd a szobák rendbehozása követte. A délelőtt nyelvtanfolyammal, úszással telt el. Ebéd után két óra pihenés, majd rajz, festés, vagy más kézügyesítő munka, vagy kirándulás. Vacsora után „Tarka est“ angol, vagy német dalokkal, felváltva más és más lakótársak együttese által előadva. Különösen megragadta az angol leányok tetszését egy Lübeckbe tett kirándulás, ahol egy Diák-szállónak voltak vendégei. A tábor intézőbizottsága a szerzett tapasztalatai alapján a következő irányelveket állította fel a következő táborrendezések számára : 1. Az egy táborba egybegyüjtött leányok száma legalább 40, legfeljebb 60 legyen, mindkét országból 50—50% ; 3—3 vezetőnővel. 2. A tanuló leány csak akkor mehessen külföldi táborba, ha már hazai táborozásban részt vett és ha kellőleg előkészült úgy nyelvi, mint tárgyi tekintetben, hogy az idegen országot és népet megérthesse. 3. A táborhely kiválasztásánál ne csak a természeti szépség játszón szerepet, hanem azon körülmény is, hogy közel fekszik-e történelmi, művészettörténeti, vagy nemzeti szempontból értékes helyekhez. Debrecen sz. kir. város és a Tiszántúli református egyházkerület könyvnyomda-vállalata. 1934
