Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 5. szám - Dr. Bujdosó Ernő: Leányinternátus fiúközépiskola mellett
PROTESTÁ SS TANÜGYI SZEMLE 205 Két lépésben vizsgálhatjuk e kérdést. Elsősorban a helyi viszonyok szempontjából, másodsorban általános szempontból; egyáltalában helyes lehet-e fiúközépiskola mellett leányinternátus létesítése? Minden vidéki középiskolának elsőrendű feladata, hogy környékének kultúrigényét lehetőleg 100%-ban kielégítse. Szeghalom három, túlnyomórészben református vármegye, Békés, Bihar és Szolnok vármegyék határán fekszik. Egyik vármegye területén sincs középiskola mellett működő református leányinternátus. Minthogy egyházkerületünkben mindössze két középiskolai jellegű református leányinternátus van, Debrecenben és Hódmezővásárhelyen, e vidékről a református középosztály leányait a mégis közelebb fekvő debreceni leányinternátusban neveltetné. Középosztályunk ma a leányokat is ugyanolyan mértékben igyekszik taníttatni, mint a fiúkat. Éppen ezért a Dóczi-internátusa igen nagy körzete miatt ma már nem képes felszívni a túlnyomórészt református egyházkerület háromnegyed részének középiskolás leánytanulóit. így igen sok esetben előfordul, hogy református szülők az esetleg közelebb fekvő állami leányinternátusokban vagy éppen katolikus zárdákban neveltetik leányaikat. Már pedig igen fontosnak tartom, hogy éppen a leendő anyák, akik első sorban valláserkölcsi szempontból a református család alapját képezik, református intézetekben nevelkedjenek. Amilyen nevelést adunk az anyának, olyan nevelést fog az gyermekeinek adni. Egészséges, erős, öntudatos református társadalmat csak igazi, mély vallásossággal átitatott és református szellemben nevelt anyáktól várhatunk. Ilyen anyákat pedig csak református intézetekben tudunk nevelni. A felállítandó leányinternátus szükségességét igazolja, hogy intézetünkben jelenleg is 62 leánytanuló van, akik az iskolai, főleg intellektuális képzésen kívül a sajátos női hivatás betöltésére szintén itt készülnének fel. A leányinternátus felállítását sürgető ezen érvekkel szemben két ellenvetés merülhet fel : 1. Vájjon helyes-e az, hogy különböző lelki élet mellett ugyanazt tanulják leányok és fiúk? 2. Etikai szempontból nem kifogásolható-e leányok és fiúk közös oktatása? Tény az, hogy különböző intelligencia-vizsgálatok eredményeképpen ma már a tudomány által is igazoltan mondhatjuk, hogy a két nem lelki tevékenységei merőben eltérően fejlődnek és teljes kifejlettségükben is eltérést mutatnak. Kezdetben, éppen 9—14 éves korban gyorsabban fejlődik a leányok lelki élete, mint a fiúké és előbb is éri el teljes kifejlődését. A lelkesedés kora, a heroikus kor is előbb jelentkezik leányoknál, mint fiúknál. 15—16 éves kortól az átlag női lélek lassúbb fejlődést mutat, mint az átlag férfi lélek. De a nő és férfi lelki tevékenységei között nemcsak fokozati, hanem minőségi és iránybeli különbségek is vannak, melyek a természet által adott, konstitucionális, tehát meg nem változtatható női tulajdonságokból erednek. Míg a férfi lelki életében a gondolkozás, az 3
