Protestáns Tanügyi Szemle, 1934

1934 / 4. szám - Hazai és külföldi irodalom

PROTESTÁNS TAS ÜGYI SZEMLE

107

Az illusztrációk, noha számuk az első kiadással szemben csökkent, semmi kívánnivalót sem hagynak és jól elhelyezve, kellően, világosan jelölve tényleg a megértetés céljait szolgálják. Fiz utóbbi célt a szerző az idegenből átvett képek átrajzolásával és új, vázlatos rajzok készítésével érte el.

Napjainkban a középiskolai növénytani tanítástól is mindinkább a gyakorlati tudás közlését várják, ez a munka ezirányú munkánkat igen nagy mértékben megkönnyíti, mert az elmélet mellett ott találjuk a gyakorlóit követelményeket is, nem kell azoknak külön forrásmunkákban utánajárni. Az a körülmény, hogy a munka a legújabb, növénytani vizsgálatok eredményeit is közli, nagyon alkalmassá teszi nemcsak a növénytani tudásunk felfrissítésére, hanem bővítésére is. A képanyagot a növénytani tanítás kézi demonstrációjára, ahol pedig megfelelő vetítőkészülék áll rendelkezésre, vetítési célokra is igen jól fel lehet használni.

Aszód. Dr. Varga Ferenc

A felvidéki renaissance.

üömöry János, az eperjesi kollégium főgimnáziumának Kassán nyugdíjban élő utolsó magyar igazgatója, Evang. Tanáregyesületünk irodalmilag is közismert megalapítója, aki megírta a kollégium újabbi virágzásának, majd a cseh megszállás folytán derékban megtörésének rettenetesen tragikus történetét, Pogány Gusztáv vallástanárral kiadta latin nyelven és magyar fordításban a Rezik-féle „eperjesi Karaffa-féle vértörvényszék“ borzalmas hóhér művének eredeti rajzát és Frenyó Lajos tanártársával ott fönn és itt nálunk buzgólkodik ugyancsak a Rezik-féle Gimnaziológirínak közzétételében a közel múlt napokban a „Kassai Újság“ hasábján hosszabb cikksorozatot tett közzé eredeti kutatások alapján „A renaissance egy kései hajtása nálunk“ t. i. a felvidéken — címmel.

Az olasz renaissance kései hajtásáról van itt szó, mely a reformációval kapcsolatban főleg Kassán, Eperjesen, Lőcsén, Késmárkon, Bártíán és Kis- szebenben, az egykori VI. sz. kir. városi evang. esperesség területén terjedt el, míg a tért hódító katolicizmus az ellenreformáció idején a barokkal társult, mint a tekintélyen felépülő kollektív szellem képviselője az individuális szellemű renaissance-al szemben. A reformáció és a renaissance társult szelleme új embertípust hozott létre, amelynek gyümölcsöző hatása, mint fenmaradt emlékei igazolják, nyilvánult a bártfai Klösz Jakab-féle s főleg a lőcsei közismert Rreucr-féle könyvnyomdászatban, a sokszorosító művészet, fa- és réz1 metszetek alkotásaiban (Comenius, „Orbis pictusa“ is itt jelent meg i(>2í)-ben)t s főleg az irodalomban és az építészet terén. A korabeli irodalom terén kiváls Werner György, Géléi Torda Zsigmond, Bánó Zsigmond, s főleg Bocatiuk János és Weber János, mindannyian kiváló eperjesi kollégiumi tanárok, akia fel az udvarig nagy tekintélyre és befolyásra tettek szert. E korról mondjz fájdalmasan Gömö'ry .1., hogy annak „még ma sem született meg az igai- történetírója“.

Az eperjesi kollégium volt ennek az új művelődési eszménynek az ápolója és terjesztője, amelynek három intézetében egykori kiváló tanulói között szerepel többi között Thököly Imre, Nyáry Ferenc, Petróczy Miklós, István és Imre, Pongrácz Ferenc és Gyöngyössy István. Többi között a dunántúli evangélikusok vezérférfia, Wittnyédy István, Zrínyi Miklós, a költő bizalmas, meghitt embere, a fiát azért küldte az eperjesi kollégiumba, a felsőmagyarországi evang. rendek és sz. kir. városok nagy alkotásába, mert „ott a magyar nyelvet tanították“. A kuruc-labanc világ s főleg Karaffa hóhér műve tette tönkre e nagy iskolát, mint ma a cseh invázió, és sem Thököly, sem Rákóczi szabadságmozgalma sem tudta azt megmenteni és a jövőre biztosítani. Pedig egyik tanára, Weber János, egyben patikus és orvos, a szépséges Murányi Vénusznak :

A Károli-bibliafordítás is megjelent Bártfán 1K07 és Lőcsén 1644.