Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 4. szám - Nagy Miklós: A tanár viselkedése az iskolán kívül
138 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE elősegíti vagy befolyásolja, jogosan foglalható az általános módszertan keretei közé, akkor el kell ismernünk, hogy a tanárok működésének kísérő körülményei, a lényegtelennek látszó külsőségek, sőt a magánélet legsérthetetlenebbnek gondolt megnyilatkozásai sem közömbösek az általánosságra igényt tartó metodika szempontjából. Még jogosabb lesz ez a felfogás, ha figyelembe vesszük, hogy a tanulók lelki fejlődésének irányításánál igen sokszos alig észrevehető momentumok játszanak döntő szerepet. Ki nem tudna diákéletéből példákat felhozni arra, hogy egy-egy tanár politikai felfogásának szélsősége, öltözködésének groteszksége, magánéletének jellemző sajátságai, kártyaszenvedélye, alkoholizmusa, a társadalmi életben vitt szerepe, rideg önzése vagy túlzott bőkezűsége, szépirodalmi munkássága, szónoki sikerei, kollégáival szemben tanúsított viselkedése és ezer más — az iskola munkájához látszólag nem tartozó körülmény — maradandóbban és jellemzőbben befolyásolta a tanulók életvitelét, mint a másik tanár szaktudása, metodikai jártassága, szigorúsága s általában iskolában tanúsított viselkedése? S ki merné tagadni, hogy egyes iskolák elsőrendű nevelő hatásának legtöbbnyire nem a dolgozatok kezelésében, nem a kiváló tanítási eredményben, nem az osztályozás szigorúságában vagy lazaságában s nem a fegyelem minőségében rejlik az oka, hanem sokkal inkább abban a levegőben, ami az iskolát körüllengi, nem annyira tanítási, mint inkább az iskola mellett el nem hanyagolhatóan megtalálható társadalmi szokások és berendezések vonatkozásaiban? Bizony, ha a gyermeki lélek fejlődésére hatással bíró tényezők után kutatunk, ezer és ezer olyan apróbb-nagyobb dologra bukkanunk, amihez nagyon kevés köze van az iskola szűk értelemben vett munkájának. Egy rövid módszeres értekezlet keretén belül nem is lehetne mindezekre a hatásokra kiterjeszkedni. Szabad legyen ebből a komplexumból egy némileg összefüggő sorozatot kiszakítani és megvizsgálni, hogy a tanári egyéniség, a tanár iskolán kívüli viselkedése, világfelfogása, társadalmi életvitele, egy szóval talán mondhatnánk : a tanár személyisége mennyiben befolyásolja az iskola munkáját s ezáltal az ifjúság fejlődését. Tudom nagyon jól, hogy még ilyenformán is nagyon mozaikszerű lesz ez az dmefuttatás. Tudom azt is, hogy itt-ott talán érzékeny pontokat is érintenem kell, de higyje el nekem a testület minden egyes tagja, hogy ezt is csak a közös nagy cél : az iskola nívójának az emelése, a tanári munka tökéletesítése érdekében teszem s kérem az összes jelenlevőket, hogy sine ira et studio meghallgatás és hozzászólás után tegyék a felvetett kérdéseket világosabbá. A személyektől elvonatkoztatott meghallgatásnak és hozzászólásnak azért is nagy haszna lenne, hogy ezekben a kérdésekben egységes megállapodásra jussunk, mert az iskola munkáját semmi sem mozdítja jobban elő, mint a tanártestület egysége és semmi sem hátráltatja jobban, mint a tanártestület tagjai közt levő esetleges széthúzás. Azt hiszem, ennek a ténynek az igazságát felesleges
