Protestáns Tanügyi Szemle, 1934

1934 / 4. szám - Kun Sándor: Tanárkari közszellem a református középiskolákban

136 PROTESTÄNS tanügyi szemle többiek ne az ellentétek kiélezésére, hanem rögtön azok lehető ki­küszöbölésére törekedjenek. Ahol szükséges, kiki a saját személyes hatásával, barátságos meggyőzéssel is igyekezzék rávenni a nya­kasabb kartársat a közösség vagy a többség kívánságához való csatlakozásra, az esetleg megbillent egyetértés azonnali helyre- állítására s az ütköző pontok eltávolítására. Nagyon jelentős eszköz a jó egyetértés megóvására az a szokás is, ha a testületen belül a tanári fontoskodást, a társakkal szemben nagyképü, többnek lenni akarást a kollégák nem tűrik meg, a sze­mélyi érzékenykedést pedig baráti tréfávál lehetetlenné teszik. Ne akarjon senki többnek látszani, mint ami, mert ez a kimosolyog- tatás veszedelmével jár. Sokszor megtörténik, hogy a legtiszteletre­méltóbb odaadással és jóakarattal végzett ambiciózus tanári munka a kartársak között nem nyeri el a megérdemelt elismerést és nem talál követésre, mert az illető tanárnak oly szerencsétlen egyéni természete van, amely a belső barátságon felépülő hatás kialakulását és megszilárdulását lehetetlenné teszi. Mindenkinek saját érdeke tehát, hogy kollégáival szemben udvarias, előzékeny, tapintatos legyen, a surlódó felületeket kerülje. Megnyugvással írja több iskola, hogy mint közös munka, közös sors részesei barátok igyekeznek lenni a tanárok az iskolán kívül is. Nagyon vigyáznak arra, hogy a tanári tekintélyen csorba ne essék, hogy a tanári név munkájuk eredménye nyomán megbecsült legyen mindenütt. Az iskoláról, egymás munkájáról, egyéniségéről vagy sem­mit, vagy csak jót mondanak. Megnyilvánul ez a barátság abban az érdeklődésben, mindenkor támogatásra kész figyelmességben is, melyet a társadalmi konvenció előírásain túl igazgató és tanárok egymással szemben tanúsítanak. Előzékenyen számontartják társaiknak iskolán- kívüli szereplését, előadásaikon, felolvasásaikon nagy számban vesz­nek részt. Iskolai ünnepélyek és mulatságok, társadalmi összejövete­lek alkalmával számottevő baráti testület tagjaiként vannak együtt. Hogy a tanári kar tagjait társadalmilag és barátilag az igaz­gatók közelebb hozzák egymáshoz, feleségestől ismételten megláto­gatják őket és igyekeznek elérni, hogy ezek a látogatások kölcsö­nösek és rendszeresek legyenek. A baráti viszony elmélyítésére jótékony hatással vannak egyes intézetekben az éveleji társas ki­rándulások és a tanév folyamán az ú. n. tanári tea-estek rendezése családtagokkal és közelebbi hozzátartozókkal. Az esték műsorosak, de a műsor kizárólag szórakoztató jellegű és teljesen fényűzésmentes. Sok helyen a családok összehozása céljából baráti összejöveteleket, családi vacsorákat az internátusbán tartanak, az internátus javára. Ilyenkor a szorosabb kapcsolatok kifejezése végett meghívják a tanári karok papjaikat, főgondnokaikat, meg akik a tanárságot testületileg már vendégül látták, pl. érettségik alkalmával. A kedé­lyes és hangulatos tanári esték az igazi, meghitt baráti viszonynak valóságos betetőzései és fenntartói. Végezetül hadd iktassam ide egyik tiszántúli református reál­

Next

/
Oldalképek
Tartalom