Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 3. szám - Dr. Losonczi Zoltán: Petz Gedeon
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 93 egyébként azok a cikkei is, melyeket „Német irodalmi olvasmányunkról“ (Kármán Emlékkönyv, 1897, 192- 5) s Kleist Michael Kohlhaasának iskolai tárgyalásáról (Magy. Paed. 1898, 11—18) írt. Egyetemi tanársága folyamán kifejtett irodalmi munkásságát illetőleg csupán legfontosabb alkotásainak kiemelésére szorítkozhatunk. így rendkívül behatóan magyarázza a germán nyelvek bonyolult hangsúlyviszonyait, igen lényeges megállapításokat közölve a magyar nyelvre vonatkozólag is (Akad. Értesítő, 1898, 580 92). Ismételten foglalkozik a német helyesírás egyes kérdéseivel. Megmagyarázza többek között az e hangok jelölésének ingadozásait (Egyet. Phil. Közlöny 1890, 230 3), újabban pedig a Grimm testvérek helyesírási elveit méltatja. (A Magyar Nyelv 1929, 91 -97.) Értekezéseinek gyakori tárgya nyelvünk német jövevényszavai (Magyar Nyelvőr 1898, 241- -46., 343— 47. ; 1912, 87—93.); legutóbb ezek szórványos mássalhangzó változásait tárgyalja igen mélyrehatóan (Magyar Nyelv, 138—150.). Foglalkozik ezután a szótárírás elvi kérdéseivel (Nyelvtud. Köziem. 1898, 199 216.) s hogy általános nyelvtudományi készültséggel áttekintést nyújt a mai nyelvtudomány irányairól és feladatairól (Nyelvtudomány 1907, 1—11.). A magyar nyelvre nézve is lényeges megállapításokat tesz a nyelvbeli kiegészülés elvének ismertetésével kapcsolatban (Nyelvtud. Közi. 1902, 216 -29.), valamint a nyelvtani alany és állítmány kérdésének megvitatásával (Egyet. Phil. Közlöny 1900, 136—144.). A magyar krónikák német szavainak hangtani sajátságaiból német kapcsolatainkra von fontos következtetést (Heinrich Album, 1912, 8 17.). Rendszeres áttekintést ad továbbá a skandináv népek s az angolok régi irodalmáról Heinrich Egyetemes Irodalomtörténetében (III. 1907.). Ismerteti Bleyer Jakabbal együtt a német filológia mai állását „A magyar tudománypolitika alapvetése" c. munkában (szerk. Magyary Z. 1927). Adatokat közöl Goethe magyarországi kapcsolataira vonatkozólag (I. Deutsch Ungar. Heimatsblätter 1932, 95—118) s egy terjedelmes, eddig még be nem fejezett értekezésében egész új szempontok szerint s a fontos adatok hosszú sorát feltárva, a magyarországi németségre vonatkozó kutatások történetét nyújtja (u. o. 1930, 81. s kk., 1931, 92. s kk.). Különböző folyóiratainkban s az egyetem kiadványaiban megjelent kisebb cikkeit, bírálatait, beszédeit is alapos módszer, széles látókör s igaz kritikai érzék jellemzik. E nagy munkássága mellett 1891-től 1901-ig szerkesztette az Egyetemes Philologiai Közlöny újabb filológiával foglalkozó részét, továbbá a „Magyar- országi Német Nyelvjárások" c. akadémiai kiadványokat. Rleyer Jakabbal és Schmidt Henrikkel együtt pedig a Német Philologiai Dolgozatok kiadásában vett tevékeny részt.3 Valamennyi alkalmi megemlékezés egyöntetű tisztelettel hódol Petz Gedeon egyéniségének. Kornis a filozófus éleslátásával jellemzi (1. Magy. Paed. 1933, 189—90.), Bleyer pedig a következőket írja róla : „Ä nevelőn és tudóson túl mégis az emberben van Petz Gedeon legigazibb értéke, az ő nemes, erkölcsi és szellemi magasságban fénylő tiszta személyiségében. Őszinte becsülés és tisztelet övezi őt, tekintélye szőkébb körben és a nagy nyilvánosság előtt egyaránt csorbítatlanul áll. Szava mindig súlyosan esik latba és állásfoglalása többnyire sorsdöntő“ (Egyet. Phil. Közlöny 1933, 128.). 3 Irodalmi munkásságának jegyzékét az Emlékkönyv részére Belohorszky Ferenc nyíregyházi ev. gimn. tanár állította össze. Itt említjük meg, hogy iskoláink tanárai közül értékes cikkeket tettek közé az Emlékkönyvben Gréb Gyula, vitéz Réz Henrik és Weidlein János. Gréb és Weidlein az Egyetemes Philologiai Közlöny ünnepi számába is írtak. Mindkét emlékműben fontos értekezéseket közöl Melich János egyetemi tanár is, az Evang. Tanár- egyesület tiszteleti tagja.
