Protestáns Tanügyi Szemle, 1933
1933 / 2. szám - Hazai és külföldi irodalom
70 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE Verhandlungen und wisscntschaftliche Abhandlungen des 24. Deutschen Geographentages zu Danzig. 26. bis 28. Mai. 1931. Ferdinand Hirt in Breslau. 1932. p. 272. Maga a cím elárulja, hogy a német geográfusoknak 1931-ben, Danzigban tartott 24. vándorgyűlését örökíti meg ez a munka. Gondolkozásra késztet ez a könyv bennünket, a megcsonkított magyar haza fiait. Danzig hivatalosan a „Népszövetség“ védelme alatt áll, tehát nem német terület, mégis oda gyülekeztek a geográfusok, hogy az eltiltott német egységet mutassák. Nem elmélkedő előadásokat tartottak, hanem Danzig múltja, kialakulása, települése, mai szerepe a tengelye a könyvnek. Megszólalnak a tudósok, az idegen világrészeket bejárt utazók (Pamir-expedició, Orinoco vidéke, az Andok tájai, India, Grönland-expedició), de a gerinc a hazai föld kutatása, a Keleti-(Balti-)tenger partvidéke. És a pedagógia sem marad ki; a földrajz nevelőértéke, a földrajztanítás irányelvei, alkalmazkodás a földrajztanításhoz a különböző iskolafajok változó életkorú ifjúságához, mind-mind az iskola munkájának értékelését bizonyítják. De még ennél is sokkal szebb és fölemelőbb, hogy a vándor- gyűlésen ott van az elemi iskolai kollégáktól az egyetemi professzorig mindenki, aki geográfusnak vallja és tartja magát. Egymás mellé ülnek a vidéki tanítók, a középiskolai tanárok, az egyetemi tanársegédek, adjunktusok, a világhíres német tudósok és utazók, mert. ott a geográfus a geográfust keresi, nem pedig az iskolafajtát. És ez az, ami felemelő, ha rájuk nézünk, de viszont elszomorító, ha ránk gondolunk. Amíg az orvosok, bírák, mérnökök gyűléseire, szakértekezleteire rendszeresen eljárnak a közülök kiemelkedett, magas polcra került kartársaik, egyetemi tanárok, a tanári rendre már nem mondhatjuk ezt ; fehér holló, aki leereszkedik régi kollégáihoz. Az eredményről a külvilág felé való hatásról azután ne is beszéljünk, amikor itthon tanárokról, tanítókról van szó. Az összetartás, együttérzés, a tanítói tekintély megbecsülése a németeknél, hollandusoknál, svédeknél, angoloknál, azután az, hogy az iskolát, a benne működő egyéneket is megbecsülik, a földrajzot pedig minden osztályban tanítják, mert nem szavakkal akarnak azok hazafiságra nevelni, hanem tettekkel igazolják a hazafias nevelés szükséges voltát. Igazán egész embereket akarnak és tudnak is nevelni. Az állampolgári nevelésnek ma lényeges része a földrajz, a világ gazdasági képének áttekintése, megértése. Aki nem merült el a gazdaságtörténelembe, a Föld fölfedezésének történetébe, az -ember munkájának értékelésébe, amikor bejárta a sarki tájakat, a trópusokat, megmászta a jegesek világát, nem mindig anyagi haszonért, —- hanem ideális célokért csupán, hogy a tudomány sötét lapjait megvilágítsa, az nem tudja értékelni igazán az emberi munkát. Természetes, hogy gyakorlati oldalai, céljai is vannak a földrajznak, a földrajz tanításának, hiszen élő, mozgó lényekről, emberek-