Protestáns Tanügyi Szemle, 1933
1933 / 2. szám - Mohr Győző: A kutató és oktató Goethe
60 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE gondolatgyüjteményt. De Goethe nem volna Goethe, a nagy realista, ha tapasztalati igazságait, tanításait, gondolatgyüjteményét egy alapmegfigyeléssel nem világítaná meg : „Csak az emberek összesége éli az általános emberit. Bárhogy nézem is a dolgokat, sok, színes axiómában csak egyes egyéniségek kijelentését látom és éppen ez, amit a legalkalmasabban igaznak ismernek el, többnyire csak annak a tömegnek előítélete, amely bizonyos korok befolyása alatt áll s amelyet szintén egyéninek lehet felfogni.“ Ezt írja Schillernek 1778 május 5-én és bájos humorral fejezi ezt a levelét : „Isten önnel és szeresse szerető egyéniségemet, minden eretneksége ellenére is.“ Az eddigiekben Goethe nyílt, közvetlen tanítására mutattam rá, de műveinek javarészében közvetve tanít. Beleszövi tanítását lírai, epikai, drámai és prózai műveibe szinte észrevétlenül, különösebb hangsúly nélkül, hogy komoly elmélyedés kell a tanítási aranyértéknek a fölfedezésére. Csákány és kitartás kell a bányászathoz. Nincs műve Goethének, amelyben alapeszme, vezérgondolat és a szereplő személyekbe életprobléma nem volna elhelyezve tanulságul. A „Zauberlehrling“-ben arra tanít, hogy könnyű dolog a szenvedélyt felkelteni, de nehéz megint lecsillapítani a lelkeket ! A „Fischer“-ben egy gyenge jellemet mutat be, amely az első kísértésnek halálos áldozata lesz. A „Sänger“-ben a király kincses jutalma eltörpül a költészet égi ajándéka mellett. „Die wandelnde Glocke“ a kötelességmulasztást ijesztő képben tárja elénk. És így szól hozzánk minden müvén keresztül Goethe, mint az emberiség tanítója. Legmélyebb tanítását tartalmazza a „Hermann und Dorothea“ eposza mellett, amelyben a többek közt az eszményi lelkipásztort rajzolja meg. Élte főmüve a „Faust“-ja. Rámutat a főalakban — Fauston keresztül — arra, hogy sem a tudomány, sem az élvezet, sem a hatalom, sem a művészet, sem a jócselekedetek nem üdvözítenek, egyedül az isteni irgalom az, amint Luther tanítja, ami az embert megmenti az elveszéstől. Ötven éven keresztül dolgozott e müvén a modern kor egyik legnagyobb látnoka, ötven évig küszködött lelkében a megváltás gondolatával. Fiatal és férfikora beleesik a felvilágosodás korába, ennek hatása alatt maga is ingadozik, de amikor levetette a korszellem nyűgét, világosan meglátta a megváltás és üdvözülés útját, amely Luther fenséges eszméjéhez vezetett : az isteni irgalom üdvözít egyes- egyediil. Sokan kételkedtek és kételkednek Goethe tételes vallásában, tévednek, mert a Faust Goethe és a világirodalom leghatalmasabb szózata Luther tana mellett: Ott áll Goethe 280 milliónyi sereg élén és harsogja az Úr zsámolyáig : „Erős vár a mi Istenünk.“ És mily fölemelő látvány nekünk, magyaroknak, hogy Luther és Goethe mellett ott látjuk a világ legnagyobb szónokát : Kossuth Lajost és ott látjuk a világ legnagyobb lírai költőjét : Petőfi Sándort. Budapest. Mohr Győző.
