Protestáns Tanügyi Szemle, 1933
1933 / 1. szám - Egyházi és iskolai hírek
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 37 pedagógiai célok : jellemképzés, esztétikai nevelés, művelődésrajz stb. E felsőbb fokon kell elkövetkeznie az olvasmány segítségével az olvasmány számára történő tanításnak, a nyelv rejtettebb szépségei, az olvasmány esztétikai, ethikai és kultúrtörténeti értékei feltárásának. Hogy ez miként menjen végbe, erre kell feleletet adnunk a ,,L enseignement par la lecture pour la lecture“ című tanulmánynak. Előadó javaslatára a gyűlés egyhangúlag a következő határozatokat hozta : 1. Felkérjük az egyesület tagjait, közöljék az egyesület titkárával, mely német, vagy francia szöveg gramofonra vételét kívánják. Az egyesület a többség által kért szövegek gramofonra vételét fogja majd a német és francia központtól kérni, melyek ilyen fajta kívánságok teljesítését kilátásba helyezték. 2. A titkár lépjen összeköttetésbe a Stúdió vezetőségével annak megbeszélésére, miként lehetne a felsőbb osztályú növendékek számára esetleg gramofon-lemezek segítésével az iskolában megtárgyalt német, vagy francia olvasmányt tanítási órákban időnként előadni. 3. Felkérjük az egyesület tagjait, legyenek szívesek közreműködni az eddig magyar nyelven megjelent pedagógiai fontosabb művek francia, vagy német nyelvű ismertetésénél. Akik e munkában közre óhajtanak működni, közöljék címüket az egyesület titkárával. Az ismertetések a párizsi pedagógiai múzeum számára készülnek. 4. Felkérjük a tagokat, közöljék megfigyeléseiket és tapasztalataikat arra vonatkozóan, milyen terjedelmű szókincsre kell szert tenni a növendéknek német és francia nyelvből az alsó-, a középső- és a felsőfokon. 5. Kérünk megfigyeléseket, hozzászólásokat a párizsi központ által kitűzött : ,,L enseignement par la lecture pour la lecture“ című tanulmányhoz. A jelentkezések és hozzászólások az előadó címére : Debrecen, Vilmos •császár-kőrút 34. küldendők. III. A Fédération Budapesten tartandó gyűlése kérdésében az egyesület a végleges határozat meghozatalára a ,,Budapesti Tanári Kör“-t kéri fel. IV. Dr. Sípos Lajos reálgimnáziumi tanár (Budapest) a tanárképzés mai módszeréről, illetőleg a modern nyelvet tanító tanárok továbbképzésének a szükségességéről értekezett. Az előadó szerint szükségesnek mutatkozik a középiskolai nyelvtanítás sikere érdekében, hogy tegyék lehetővé minden katedrára kerülő fiatal tanárnak, hogy azt a nyelvet, melyet tanítania kell, melyet az egyetemen gyakran csak passzíve tudott elsajátítani, saját átélései alapján, a mindennapi élet gyakorlatában is elsajátíthassa, továbbá, hogy annak az országnak a művelődésrajzát, melynek nyelvét tanítani fogja, helyszínen, tanulmányutak során ismerhesse meg. Előadása további folyamán sorra vette a külföldi franciaszakos tanárok továbbképzésére alkalmas francia- országi intézményeket. Ismertette a vidéki egyetemek (Besan^on, Díjon, Grenoble, Tours stb.) nyári kurzusait, melyek a már katedrán működő tanároknak tesznek jó szolgálatot ismereteik felújításában, az újabb eredmények elsajátításában, főképpen pedig a mindennapi élő nyelv használatában, a gyakorlatszerzésben. Nagy hátrányuk azonban ezeknek a kurzusoknak, hogy a szorgalmi idő rövidsége s a hallgatók nagy száma miatt, valamint az előadásoknak nagyon is általános jellege miatt nem alkalmasak elmélyedő komoly munkára. Az Alliance Franfaise nyelviskolái az expanziós cél szolgálatában állanak. Nem válogatják meg hallgatóikat: előképzettség szempontjából a legkülönbözőbb műveltségi fokon lévő jelölteket is felvesznek és ellátnak az Alliance Franfaise nyelvtanítói bizonyítványával. — Egyetemi színvonalat, rendszeresen felépített, egységes kiképzést az idegenbe készülő franciáknak, valamint a külföldi franciaszakos tanároknak egyben legelmélyedőbb továbbképzési lehetőséget a Sorbonne-on szervezett Külföldi Francia Tanárképző Intézet nyújt. Ennek az intézetnek az alapítását, munkásságát irányító szempontjait, tárgyait, módszereit, vizsgarendszerét, általában a francia tanárképzés rendszerét ismertette az előadó. Általános érdeklődéssel kísért fejtegetéseinek kétségkívül azok a legtanulságosabb fejezetei, melyekben a
