Protestáns Tanügyi Szemle, 1933
1933 / 8. szám - Hazai irodalom
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 277 Hogy lehet az ilyeneket komolyan vizsgáztatni? Croce miniszter azon rendeletét, mely a vizsgálatok régi színvonalának tartását írja elő, nagy felháborodással fogadta az ifjúság. Kevés miniszter lett olyan ellenszenves, mint ő, azért a dicséretes buzgalomért, hogy az egyetemeken rendet akart teremteni. A tanároknak könnyű volt különbséget tenni azok között, kik résztvettek a háborúban, vagy otthon maradtak. Az előzőknél kevesebb ismeretet, de több önállóságot, az utóbbiaknál több ismeretet, de kevesebb önállóságot tapasztaltak. A háború utáni ifjúság már nem özönlik a jogi karra, szívesen; iratkozik mérnöki, kémikusi, orvosi pályára. Régen a hallgatók, kiket szüleik tartottak el, igazi gondtalan egyetemi éveket éltek, szórakoztak, ittak, játszottak. Most a hallgatóság, szükségtől hajtva, munkát keres ; boldog, kinek egy kis hivatal jut, melyből fenntarthatja magát, vagy segítséghez juthat keresménye révén. Régen kivétel volt a hivatalnok egyetemi polgár, ma pedig szabály. Az egyetemi ifjúság eddigelé érdeklődött a socialismus iránt. Most a háború és béke okozta csalódások (?) megérlelték bennük azt a tudatot, hogy csak az erő és érdek az, ami a népek sorsára döntő hatású. Emelkedőben van a hazafias érzés : vagy nacionalisták, vagy fasiszták. A professzorok megfigyelése szerint a végzettek közül sokan elvágynak Olaszországból. Érzik, hogy itthon sok az ember. Nem kis hivatalok után, hanem mozgalmasabb élet után vágynak. Reménységük a gyarmatokban van, vagy külföldön, hol esetleg szerencsét csinálhatnak, akár kereskedelemmel, akár mint gyarmatosok. — Érdekes, hogy régen csak a szegény nép, a földnélküli paraszt és munkás vándorolt ki, a nyárspolgár otthon maradt. Ma pedig orvosok és mérnökök is mennek olyan helyekre, hol olasz telepesek élnek. Újítási vágy, forrongás, merészkedés lett úrrá manapság az egész olasz ifjúság felett. Szinte több bennük az életrevalóság, mint a tehetség. És mégis ez az ifjúság a biztosítéka Olaszország jövőjének. Hajdúnánás. Lengyel Endre. HAZAI IRODALOM. Förster ltczső : A Kiesei fehér asszony történeti alakja. Hudapest, 1933. A Kis Akadémia kiadása. A lőcsei fehér asszony története leginkább Jókai regényéből ismeretes a magyar közönség előtt, hiszen ez az elnevezése is, a lőcsei várfalon festett kép után, Jókaitól, Thaly Kálmán ötletéből ered. A protestáns közönséget annyiban is érdekelheti, hogy II. Rákóczi Ferenc szabadságharca a XVII. század protestáns küzdelmeknek
