Protestáns Tanügyi Szemle, 1933

1933 / 6. szám - Hettesheimer Ernő: Az elérhető eredmény és a tanterv

214 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE tájékozottság a német szellemi élet ismeretében, illetve a francia szel­lemi élet ismeretében.“ Amint a gyakorlati cél megközelítését nem lehet biztos nyelv­tani ismeret nélkül megközelíteni, úgy ezt az ideális célt sem. De e kérdés részleteinek vizsgálata ezúttal nem feladatom. Csak rámutatok arra, hogy a gyakorlati cél megközelítése érdekében a nyelvtani ismeretek egy részének aktívvá kell válnia, azaz szólásmódok alakjá­ban bele kell szövődniük a gyakorlati szókincs csoportjaiba, más részének elég passzív ismeretnek maradnia, azaz csak a szöveg olvasásánál kell a tudatban felelevenednie. Ezzel a kérdéssel még nem igen foglalkoztak tudomásom szerint pedagógusaink és éppen ezért ajánlotta londoni értekezletünk tanulmányozásra, hogy tanít­suk a nyelvet olvasmányok segítségével olvasmányok számára. A nyelvtan kérdését ezúttal nyílt kérdésnek hagyva, csak az ideális cél kitűzésével kívánok foglalkozni. Nyolcadik osztályos növendékeim a legnagyobb érdeklődéssel merültek el Johanna és Lionel találkozását követő jelenet tanul­mányozásába, mely az egyéni vágyak és a kötelességérzet konflik­tusának drámai kifejezése és Johanna felkiáltása : ,,Es war nicht meine Wahl“ megérzéldtője lett annak a mély vallásos érzést kiváltó gondolatnak, hogy emberi sorsunk a Mindenható kezébe van letéve. Iphigeniának a környezetét megnemesítő jelleme ilyen gondolatokat érlelt meg bennük : „Wir werden nur dann ein schönes Leben haben, wenn wir den Ideen der Güte, der Wahrheit und der Selbstver­leugnung dienen“, ,,Wir können nur dann ein segensreiches Leben führen, wenn wir es in den Dienst der Güte, der Selbstverleugnung und der Liebe stellen.“ ,,Wir müssen unser Leben einer hohen Idee hingeben und im ganzen Leben gut gerecht und selbstverleugnend sein wollen. So wird unser Leben auch dann glücklich sein, wenn die äuszeren Verhältnisse nicht die besten sein werden, denn der gute Mensch trägt das Glück in seiner Seele.“ „Wenn ich grosz und selbständig werde, will ich auch dann der Idee der Güte dienen. Besonders jetzt, in dieser schweren Zeit, wo man überall nur Klagen hören kann, kann ein wirklich gutes Herz nur eine beruhigende und tröstende Wirkung üben.“ Mély hatást váltott ki lelkűkben minden emberi sors elmúlásának gondolata, amint elmerültek Lamartine „Le lac“ című költeményének olvasásába és elringatta lelkűket a szép sorok ritmusa ; elég volt csak egy utalás Petőfi „Szeptember végén“ című költeményére és rögtön felfogták a különbséget: „Lamartine demande á la nature qu‘elle garde le souvenir de son bonheur, Petőfi ne le demande ä personne, il est sur que son coeur gardera son amour, mérne dans la vie au delá.“ „Dans la poésie de Lamartine l’élément rhétorique est predominant, mais Petőfi a décrit ses sentiments immédiatement.“ „Pour Lamertine tout passe et ce sont 1’amour et le bonheur qui passent les premiers. Le plus grand amour ne peut durer plus longtemps que notre vie. Mais la nature est éternelle. Le poéte demande á la nature de garder au

Next

/
Oldalképek
Tartalom