Protestáns Tanügyi Szemle, 1933
1933 / 6. szám - Hettesheimer Ernő: Az elérhető eredmény és a tanterv
212 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE zett ismeret felelevenedik a szövegolvasásnál, de aktív ismeretté nem igen fog válni. E nehéz munka csak igen kis mértékben valósítható meg a mai viszonyok közt, ezért marad a tanulók zömének beszélő és írásbeli képessége reproduktív és ahol sikerült is imént egy kis színeződést kimutatnom, ez csak az egyszerűbb mondatszerkezetek nyújtotta mértékben lehetséges. Kis mértékben valósítható meg ez a munka mégpedig azért, mert a primitív nyelvtani ismeretek elsajátítása után rögtön a tárgyi ismeretek megszerzésén van a hangsúly a tantervűnkben, nem jutunk többé abba a helyzetbe, hogy főleg a nyelvet tanulmányozhassuk, hogy a magyartól eltérő sajátságokat szólásmódok alakjában begyakorolhassuk, szóval, hogy gyakorlati stilisztikát tanulhassunk. Ha a magyar, német és francia gyermeknek magának is hosszabb ideig kell foglalkoznia anyanyelvében a stíluskészség megszerzése végett kifejezésmódok begyakorlásával, akkor talán nálunk is helyesebb volna a nyelvtani alapismeretek után nem kultúrtörténeti olvasmányokkal előállani, hanem előbb olyan olvasmányokkal, melyeknél nem a tárgyi ismeretek, hanem a kifejezés- mód a fontos. Akkor módunkban volna a nyelvtan megértése végett az olvasmányokban gyűjtött, vagy ezek kiegészítéseként nyújtott példákat, mint szólásmódokat a beszédgyakorlatok fogalomkörei közé nagyobb számmal beiktatni, begyakorolni és így aktívvá tenni. De az adott körülmények közt is lehet bizonyos fokú aktív szókincsre és aktív nyelvtani ismeretre szert tenni. Ha azonban eljutottunk bizonyos eredményhez, munkánk ellenőrzése és önmegnyugtatásunk érdekében kellene valami eljárást alkalmazni annak megállapítására, hogy eléggé megközelítettük-e a célt. Ez már most is lehetséges, még mielőtt megállapítottuk volna az imént említett minimális szókincset, mely ugyanis csak egyik részét oldaná meg a kérdésnek, az aktív nyelvtani tudás ellenőrzésére nem volna alkalmas. Az újabb modern nyelvi pedagógusok : Wilhelm Münch és Ernst Otto szerint az idegen nyelvben bizonyos fokú gyakorlottságra tett már szert a tanuló, ha egy idegennyelvű szöveget az elolvasása után az illető idegen nyelven össze tud foglalni, vagy az idegen nyelven előtte elmondott eseményt újra el tudja mondani az idegen nyelven. A nyolcadik osztályú növendékek nagy része megértette és össze tudta foglalni elbeszélésem alapján a Vila in Mire, Tristan et Jseult, vagy a Räuber tartalmát. És mégsem mondhatom, hogy az eredményt illetőleg nyugodt lehetek, mert minálunk az idegen nyelvben a szóbeli gyakorlottság ellenőrzésére nincs ugyan semmi közelebbről meghatározott mérték felállítva, de az írásbeli gvakorlottság ellenőrzési mértékének kell tekintenünk az érettségi rendeletet, mely a németre fordítás kívánalmát állítja fel. Ez pedig azt jelenti, hogy az idegen nyelv tanításánál a gyakorlati célt akkor érjük el, ha magyar szöveget jól fordítunk le németre. Kiemeltem már az eddigiekben, hogy mit tudtunk elérni, kijelentem, hogy ezt
