Protestáns Tanügyi Szemle, 1933

1933 / 4. szám - Egyházi és iskolai hírek

156

PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE

kidőlt a magyar tanügynek egy érdemes munkása, aki ott a Délvidéken, igazi nemzetiségi végvidéken a magyar kultúrának buzgó harcosa, de egyúttal mártírja is volt. 1866-ban született Nagyazar-ban, Zemplén megyében. Tanulmányait Vácon és Kolozsváron végezte, Privigyén kezdte tanári pályáját, majd az Alföldre került Nagykőrösre, végre a harmadik állomáshelyén, a bácskai Üjverbászon telepedett le, ahol pár év múlva igazgatója lett a 100 esztendős jóhírű algimnáziumnak. Ő alatta fejlődött ki ez intézet főgimnáziummá, amely azután a Dél-Bácskában igen fontos hazafias és kulturális missziót fejtett ki. Az egységes magyar kultúrában összeforrt nemzetiségek békés, barátságos együttélését talán sehol sem lehetett oly szépen megtalálni, mint ott a Közép-Bácskában, ahol a régi jóhírű verbászi gimnázium éreztette jótékony hatását. Azonban jött a háború és Trianon. Minden rombadőlt és odaveszett. Székely Sándor is végigszenvedte s végigélte mindannak a pusztulását, amit ő és tanártársai oly nagy lelkesedéssel építettek. Ő ott maradt a romok között a Bácska ősi magyar földén, mert hitt az igazságban 1 Lelkileg- testileg összezúzva bár -— hiszen hosszú, súlyos péterváradi várfogsága is gondoskodott erről —, mégis megmaradt szolgálatban az előbb német- majd szerbnyelvűvé vált intézetnél. Türelemmel viselte az idegen igát, amíg lelki ereje bírta. 1925-ben azután nyugdíjba ment. Ezután egyedüli vigasztalását ott lelte, ahol mint vadászember a Természet változhatatlan örök szépségében, a régi szép magyar idők boldog napsugarát érezte. Ennek a melegében a lelke is felelevenedett s megint a régi vidám, fürge, fáradhatatlan ember lett. Jött azonban egy alattomos betegség s evvel már az edzett vadászember sem tudott megbirkózni.

I

c,äu„i,, I a karcagi református Nagykun Keálgiinnázium nyugalmázott tanára, 76 éves korában elhunyt. A lelkes, nemeslelkű pedagógus emléke legyen áldott.

A budapesti ev. leánykollégiumban, mely jövőre már mint gimnázium folytatja működését, négy rendes tanári állást szervezett a fenntartó egyház, s ezekre meghívta a kollégium alapítása óta óraadóként dolgozó Jablonowsky Piroska, Filarszky Erzsébet tanárokat, Harmath Ilona testnevelési tanárt, továbbá Ruzicska László vallástanárt. így a rendes tanárok száma végre elérte a törvény megszabta minimumot. Remélhetőleg a leánygimnáziummá való átalakulás meghozza az intézet nagyfokú fellendülését.

Megjelent Mitrovies Gyula : A neveléstudomány alapvonalai. Legközelebbi számunkban ismertetjük.

Az Ev. Tanáregyesület pénztárába 1933 január 13-tól március 10-ig a következő összegek érkeztek :

Tagdíj 1930, 1931, 1932, 1933-ra : dr. Bruckner Győző, dr. Hacker Ervin, dr. Schneller Károly, dr. Sztehlo Zoltán, dr. Szontag Vilmos, dr. Zsedényi Béla minden évre külön-külön egyenként 4 P, összesen 96 P ; 1931-re : Lehoczky Egyed 4 P ; 1932-re : bonyhádi reálgimn. 15 tag után 60 P, vitéz dr. Dengelegi Lajos 4 P ; 1933-ra : Kékén András, Koller István egyenként 4 P.

Tanuló utáni járulék az 1931—32. tanévre : Kőszegi leány- liceum 66 P (a Kőszegről a múlt alkalommal kimutatott 70.40 P az 1930—31. tanévre szól).

Dr. Losonczi Zoltán, pénztáros.

Debrecen szab. kir. város és a Tiszántúli Ref. Egyházkerület Könyvnyomda-Vállalata 1933