Protestáns Tanügyi Szemle, 1933

1933 / 4. szám - Egyházi és iskolai hírek

PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 155 minősített 20-at. A 251 érvényes szavazat egyhangúlag a rendkívüli választ* mányi gyűléstől megállapított jelűitekre esett, úgyhogy 251—251 szavazatot kaptak a következők: vitéz Bessenyei Lajos dr. elnök; dr. Papp Ferenc, Itavasz Árpád, dr. Pongrác/. József alelnökök; dr. Kun Sándor főjegyző; Jakucs István pénztárnok; F. Kiss István ellenőr: dr. Erdős József iijjyész : Czinyéry Barna. dr. Mátlié Elek. dr. Trocsányi llezső jegyzők : dr. Vekerdi Béla, Vizely Gábor, Demeter István, Kovács Margit száinvizs;|álók. A 251 érvényes szavazat közül 75 nem jelölte meg, hogy a központi jcgyzőségre kit akar, tehát a bizottság az alapszabályok értelmében ezt a 73-at a központi jegyzőségnél nem vette figyelembe; a megmaradt 1711 szavazatból 14 szótöbbséggel Péter Zoltánt választották meg központi jegyzővé. A központi igazgatóság rendes tagjai lettek: dr. Szeromley Béla, Koncz Aurélné, dr. Veress István, dr. Soós Béla, dr. Vekerdi Béláné, Ady Lajos, Borsos Károly, dr. Csűrös Ferenc, dr. Sz. Kun Béla, dr. Mitrovics Gyula, Péterffy László, dr. Varga Zsigáimul; póttagok: llirta István, dr. Bariba Károly, Tóth Etelka, vitéz Csánky Adorjánná. A nyug­díjas és nem református tanintézetekben működő tagok közül választmányi tagok lettek : Soós József, vitéz Csánky Adorján, Szele György. Az alapszabá­lyok 411. §-a b) pontjának utolsó bekezdése értelmében „a közgyűlést megelőző választmányi gyűlés a választás eredményét véglegesíti és az új tisztikart és bizottságokat beiktatja.“ A Katolikus Középiskolai Tanáregyesület 25 éves. Február 1-én tartotta a KKTE ünnepi közgyűlését, melyen dr. Acsay István elnöki megnyitójában az egyesület nagyarányú anyagi megalapozására vonatkozó sikeres mun­kásságról számolt be, dr. Pétergál Henrik titkár pedig részletes és tanulságos beszámolót adott az egyesület 25 éves működéséről. A lelépő elnök helyére dr. Kisparti János c. főigazgató, a budapesti piarista gimnázium igazgatója választatott meg. Midőn a KKTE-t nevezetes évfordulója alkalmából mi is testvéri szeretettel köszöntjük, egyúttal annak a reményünknek adunk kife­jezést, hogy a magyar középiskolai tanárság életében és működésében olyan fontos szerepet játszó egyesülettel kapcsolataink ezután sem lazulnak, sőt mélyülni fognak. Csendes napok. Az egyetemes tanügyi bizottság folyó évi március 3-án tartott gyűlésén dr. Ravasz László püspök indítványára kimondta, hogy ezentúl a református középiskolákban kötelező lesz a csendes napok tartása, a végrehajtás módozatait pedig az egyes egyházkerületek belkörűfeg fogják elrendezni. Dr. Antal Géza püspök indítványára pedig vitéz Bessenyei Lajos dr., az ORTE elnöke, áz idei pápai közgyűlés alkalmával a vallástanárok szak­osztályának megtárgyalás végett kitűzte témául a csendes napokat, amikről az elnök felkérésére dr. Budai Gergely (Budapest) fog előadást tartani. Kívá­natos, hogy ezen az értekezleten minél több vallástanárunk vegyen részt. Oppel Innét, a budapesti evangélikus gimnázium tanárát a vallás- és közoktatásügyi miniszter a rajztanárvizsgáló bizottság tagjává nevezte ki. Csak aki tudja, hogy ennek a bizottságnak csupán három középiskolai tanár tagja van, s hogy ezek közül Oppel az egyetlen protestáns felekezeti tanár : csak az tudja e ldtüntetést értékelni. Oppel mint gyakorlati pedagógus már eddig is elismert volt, hiszen gyakorló tanárjelöltek is tanulják ez évben mód­szerét, ő szervezte az első, és — azt hisszük — még mindig egyetlen közép­iskolai képzőművészeti kört, Benczúr Gyula-Kör néven iskolájában, s az ifjúság képzőművészeti nevelése érdekében még mint a Rajztanáregyesület főtitkára életbeléptette az ifjúsági igazolványokat, melyekkel potom olcsón látogathatja az érdeklődő ifjúság a budapesti tárlatokat. Utóbbi időben erős munkát fejt ki a tanárság nagyobb megbecsülése érdekében, hogy ennek milyen sikere lesz, az sokban tőlünk, tanároktól függ. Szívből kívánjuk, hogy sok­oldalú munkáját siker koronázza s hogy eddigi lelkesedésével folytassa ezt, mert ebből egyetemes tanárságunknak lesz haszna. I az újverbászi áll. s. közs. főgimnázium egykori igaz­gatója, majd a megszállás után tanára, 1933 február 11-én Ujverbászon, Bács-Bodrog megyében 67 éves korában meghalt. Ismét Székely Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom