Protestáns Tanügyi Szemle, 1933
1933 / 4. szám - vitéz Bessenyei Lajos: Tantervi mozgalmak
122 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE középiskolai oktatásunk terén bajok vannak. Ilyen előzmények után Hóman Bálint miniszter szükségesnek látta a cselekvést és egy új középiskolai reform megbeszélése és előkészítése végett a minisztériumba ankétot hívott egybe. Erre a gyűlésre az ORTE is meghívót kapott és egyesületünk képviseletében én mentem el. A miniszter f. évi március elején kelt meghívójában mindenekelőtt megállapítja, hogy „ma fennálló középiskolai oktatásrendszerünk jogi és pedagógiai tekintetben az 1883. évi középiskolai alaptörvényen (XXX. te.), továbbá az ezt módosító 1924. évi fiúközépiskolai (XI. te.) és 1926. évi leányközépiskolai (XXIV. te.) törvényeken, végül a felsorolt három törvényhez csatlakozó miniszteri rendelkezéseken, tanterveken és szabályokon nyugszik.“ Elismeri azonban a miniszteri elaboratum, hogy „tekintetbe véve középiskolai oktatásunk jelenét, nem egy ponton némi bizonytalansággal találjuk magunkat szemközt.“ Ilyenek pl. a humanisztikus gimnáziumok művelődési köre, a leányiskolák túlzott széttagolása, a második modern nyelv fakultatív bevitele a gimnáziumokba, a reáliskolák hanyatlása, stb. Úgyhogy mindenképpen szükség van a középiskolai ügyek szabatos rendezésére, amelynek vezetőgondolata az egyszerűsítés és e célból f. évi március 6-án és a következő napokon egy szélesebb körű tanácskozás folyt le a legfontosabb teendők érdemleges megbeszélése végett. A meghívottaknak előzetesen megküldötték azt a tíz pontot, amelyek megvitatás alá kerültek. Ezek a következők : 1. Nem újabb átalakításról van szó, hanem a fennálló helyzetből logikusan és természetszerűen fakadó rendezésről és egyszerűsítésről; 2. A fiú- és leányközépiskolák alapvető tanulmányainak menete és rendje legyen egységes és azonos, nem pedig egymástól eltérő ; 3. A középiskolában ma az I—IV. osztályig azonos két iskolafaj a szükséges és életrevaló : egyik a gimnázium, másik a reáliskola ; 4. Ez egységes alsó tagozatban a latin a II. osztályban kezdődnék és a gimnáziumban végighúzódnék, míg a reálban a IV. osztályban, mint kötelező tárgy, bevégződnék, ellenben rendkívüli tárgyként az erre önként vállalkozó növendékek tovább is tanulhatnák ; 5. A gimnázium V. o.-ban a görögöt, vagy fakultative egy második modern nyelvet lehetne tanulni; 6. A német nyelv tanítása csak a III. osztályban kezdődnék és a felsőbb osztályokban a maihoz képest lehetőleg több órát kapna ; 7. A reálban a felső osztályokban felemelné a számtan és természettudományok mai óraszámát; a rajzban kívánja beilleszteni a művészettörténet fokozottabb tanítását és a mértant egyesíteni akarja a számtannal; 8. A rendes tárgyak keretébe óhajtja besorolni a társadalmi jelenségek ismertetését; 9. A túlterhelést mindenképpen csökkenteni kívánja ; 10. Az alsóbb osztályok mai heti óraszámát csökkenteni törekszik. Első pillantásra átlátható, hogy ezek igen lényeges változtatások, amelyek a mai meglehetősen zavaros és bonyolult középiskolai oktatást a lehetőségig leegyszerűsítik. Nem lesz talán érdek-
