Protestáns Tanügyi Szemle, 1933
1933 / 3. szám - Hazai és külföldi irodalom
112 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE lexikon tele van) hozzászokjunk. Másodszor, ha mindennek azonnali magyarázatát parancsolják nekik, tudják meg, mily erősen merítették ki a dolgok névjegyzékét és ha nem bíznak magukban, legyen alkalmuk olvasás előtt magukat erre előkészíteni. Harmadszor, mert a szót, melynek jelentését elvesztették, szükségük lesz mindkét szövegben nyomozni, megtanulják majd ugyanazon munkával mind a mintegy 500 ékesség ismerését, mind a mutatónak, mely a könyvekhez van fűzve, a használatát. Végre, negyedszer, ez a nyelvtani vizsga tartására fog szolgálni. T. i. nyomozandó : 1. vájjon egyszerű szó került-e elő, vagy összetett; 2. tőszó-e, vagy származékszó ; 3. főnév-e, vagy ige ; személyes melléknév-e, vagy határozószó stb. 4. És ha főnév, milyen nemű és hajlítású, amit odavetett jegyei fognak felmutatni. 5. Ila melléknév, hány végzetű és hogyan hajlíttatik. 6. Ha névmás, hogyan hajlíttatik. 7. Lét-ige-e? Cselekvő-e, vagy szenvedő? és mily igehajlítású és alakú? stb. Elég az intésből ! A többi a te szorgalmadra, körültekintésedre lesz bízva. Légy jó egészségben és a keresztyén ifjúság dolgát szorgalmasan végezd ! Sárospatak. Ford. Gulyás József. HAZAI ÉS KÜLFÖLDI IRODALOM. „In natali Domini“ című füzet megjelent Pamel, Hatzfeld és Thomas tollából (Kassel, 1933. Baeranleiter-Verlag. 8°, 27 lap), amely középkori latinnyelvű, adventi és karácsonyi énekeket tartalmaz. Az énekek némelyikében vegyesen vannak latin és anyanyelvű verssorok, úgy, amint azokat a nép annak idején énekelte. Jóleső érzéssel látunk magyarnyelvű verssorokat is a latin szöveg között. A szerzők célja, hogy ezeket az énekeket, amelyek egykor a keresztyénség közkincsei voltak, hozzáférhetővé tegye korunk és megőrizze az utókor számára is, a vegyesnyelvűeket, amelyeket, ahol ma még megvannak, már csak anyanyelven éneklik, abban a formában, ahogy azok a latin nyelvről az anyanyelvre való átmenet korában csendültek fel a nép ajkán. Kiithi/ Dezső. Borsodi Ernőd: Fátyol. Regény. "Török kiadó, Mezőtúr, 1933. 303 lap. Székely Mózes : Zátonya óta nem jelent meg könyv, mely az elszakított magyarság idegekbe, vérbe-húsba gyökerező kálváriáját ilyen döbbenetes módon, ilyen sötét színekkel festette volna fel az emlékezés vásznára. Nem véletlen a Székely Mózes művének említése, e két regény sok rokonvonást mutat s mintegy kiegészíti egymást. Borsodi Ernőd is álnév, mint a Zátony szerzője-é, ez is, az is az oláh megszállás atrocitásairól rántja le a leplet, de míg a Zátony a földbirtokos középosztály lassú haldoklásának a bemutatása egy hűséges kutya lelki-testi szemüvegén keresztül, a Fátyol a falusi református lakosság vegetációja s egy fiatal lelkész élet tragédiáján át az összes református papság kanossza-járása is egyben. A történet 1920-ban kezdődik a trianoni szétdarabolás előzményeire való rövid utalás után Bándy István csopaki lelkész életét vonultatja végig a regényben színes stílusával, bár néha papos elmélkedésektől kísérve. Az első kábulatból felocsúdva hömpölyög tovább az élet, e hatalmas folyam, még az a nagy kőszikla sem tudja útját állani, amit háborúnak neveznék, a most előtte levő akadályokat meg már semmibe se veszi — mondja némi rezignációval a szerző.
