Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 2-3. szám - Horváth Károly: A földrajztanítás segédeszközei
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 73 azért, ha a képcsoport film, stb. tárgyait előbb megbeszéljük a tanulókkal és csak azután mutatjuk be nekik a képeket. Mindegyik képnél felújítjuk azután pár szóval az előbb közölt ismereteket. A hosszabb sorozatból álló szemléltető képeket előzőleg osszuk mindig csoportokba megfelelő módszeres egységek szerint. Minthogy a kép a térképnek, illetőleg a földnek csak igen kis részét szemlélteti, azért, ha a térkép valamely részét képekben is szemléltetni akarjuk, akkor ahhoz mindig több képet kell beszereznünk. A képek lehetőleg színesek legyenek. Ma már kevés helyen szemléltetnek szhioptikonnal, sztereoszkóppal, hiszen ezeket csak egyenkint nézhetik a tanulók. A vetített képek korszakát éljük. Az állóképek (diapositivok) mellett ott van a film, ha kevés is még a pedagógiailag tudományosan jól értékelt film. A vetített képeket a tanulók egyszerre láthatják mind. Ma már az epidiaszkóppal nemcsak diaposití- veket vetíthetünk, hanem akármilyen képeslapot, bármelyik könyvből kiválasztott képeket, azután ásványokat, állatokat, növényeket, stb. Természetes, csak akkor van szabad kezünk, ha külön előadóterem áll a földrajztanítás szolgálatára. Csak ennek segélyével lehet megoldani a földrajz módszeres pedagógiájára vonatkozó kívánságok legnagyobb részét. Már maga az a körülmény is fokozza a tanulók érdeklődését, hogy földrajzórára más terembe mennek. Világos, hogy a földrajzi előadótermet fel kell szerelni mindazokkal a szemléltető tárgyakkal, amelyekről eddig megemlékeztünk. Ide kell tenni a földgömböt és minden természeti tárgyat, képet, stb., melyekkel tanításunkat szemléletessé tehetjük, vagyis erre a célra egész kis földrajzi múzeumot állíthatunk össze. A földrajzi szemléltetések sorába tartoznak a természetrajzi, gazdasági, ipari és kereskedelmi érdekességű gyűjtemények : állatok, növények, gazdasági termények, iparcikkek, stb., szóval a gazdasági földrajzi jellegű gyűjtemény. A földrajzi előadóteremben és a mellette levő földrajzi szertárban, múzeumban, gyűjteményben van helye a fizikai földrajz tárgyait szemléltető kísérleti eszközöknek is. Naprendszerünk főbb tagjainak mozgását, a nappalok és éjjelek váltakozását, az évszakok keletkezését, a holdfázisokat, a nap- és hold- fogyatkozást legjobban a telluriumon, a tellurium-lunáriumon szemléltethetjük. A földgömbnek (globus) ugyanaz a szerepe a földrajztanításban, mint a térképnek. A földgömb azonban felülmúlja a térképet azáltal, hogy a Föld alakja, a földtengely állása, a szárazföldek és tengerek eloszlása, elhelyezkedése is egyben, együtt szemlélhető rajta. A földgömbnek ez az előnye okozta azt, hogy egyes geográfusok földgömb- térképeket terveztek. Kliséé Reclus, a híres francia geográfus volt az első, aki földgömb-térkép szerkesztésére vállalkozott, fáradozása azonban eredménytelen volt. A földgömböknek ugyanis az a hátrányuk, hogy csak igen kis alakban, kis méretben lehet őket készíteni, ennélfogva a felszínalakulatok föltétlenül hamis képet adnak rajtuk.
