Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 2-3. szám - Jeszenszky Ilona: Az öntevékenység jelentősége a földrajzoktatásban
til PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE természettudományi alapokon nyugvó civilizáció ezeknek a tudományoknak tárgyalt részeit nagyobb mértékben nélkülözhetné, mint ahogy ezt a fenti tervezet adja. Ez különben nem akar más lenni, mint egy lehetséges elképzelés, gondolkozásra késztetés a gimnáziumok rohamlépésben közeledő kényszerű nagy és méltó reformjához. Debrecen. Hoffer András. Az öntevékenység jelentősége a földrajzoktatásban. Válságokból, megrázkódtatásokból fakadó elégedetlenség, nyugtalan útkeresés, viszonyokon változtatni akaró törekvés jellemzi politikai és gazdasági életünket. Ez a keresés, tapogatózás átterjedt a nevelés kérdésével foglalkozókra is és kiváltott belőlük különféle jelszóval elinduló új iskolatípusokat, melyek ha részletekben el is térnek egymástól, de céljaikban találkoznak. Mindegyik típus a cselekvő oktatást, a gyermek aktív munkáját kívánja a múlt pasz- szivitása helyett. Az új nevelési módszer ügyességet, rátermettséget, biztos szaktudást kíván a tanártól. Sokkal több munkát, mint a gyermektől. A cselekvés, a mozgás, a gyermek életeleme, rengeteg benne a tevékenységi készség, ennek a készségnek a felhasználása munkakedvét növeli. Az iskola minden újítással szemben jogosan óvatos és tartózkodó, ezért az új iskolafajok általánossá akkor lesznek, ha a gyakorlat, a tapasztalat bebizonyította értéküket. A cselekvő oktatásban a szellemi- és kézimunkának — az érzékszervek foglalkoztatásának — sok módja, tág tere kínálkozik. A közös munka gondolata nem új a pedagógiai irodalomban, Rousseau—Fröbel elgondolásától a legújabbakig számtalan módozatot ismerünk. A jelen iskolareformátorok is a közös munkát hangoztatják, csak szélsőséges alakjában. Az egyik típus valósággal központtá teszi a közös munkát, tananyagot, tanítási módot irányító tényezővé teszi a gyermek tevékenységét. Montessori a motorikus elemeknek ad nagy szerepet a fogalomalkotásban. Mit használt fel eddig is, vagy mit használhat a földrajz tanára a közös munka érdekében, arról szeretnék vázlatosan írni. Mióta a földrajzi tudományokba is belevitték az evolúció gondolatát és az iskolai földrajztanítás geológiai alapon történik, azóta jelentősebb helyet kapott a földrajz az iskolai tantárgyak sorában. Módszere oknyomozó lett, nem tényeket, adatokat felsoroló eljárás, hanem gondolkoztató, a fogalomalkotásban logikai munkát teljesítő értelemnevelő tantárgy lett. Mióta kibővült a szállóigévé lett: „Nyelvében él a nemzet“, ,,az irodalmában“, „történelmében“ és „földjében“ fogalmakkal, —
