Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 1. szám - Megjegyzések
PROTESTÁNS TAN COY I SZEMLE 47 ahol az V—VI. osztályban Zenetörténet is szerepel, viszont vannak iskolák, ahol csak I—II. osztályban van ének, s végül a szarvasiban nincs az értesítőben semmi közölve. Ezzel szemben már az 1901-ben megjelent konventi tanterv a vallás után teszi az éneket az említett óraszámban, ezzel az indokolással: ,.Tantervűnk, mint eddig, úgy most is felveszi — rendkívüli tárgynak — az énektanítást, még pedig, egyfelől vallástanításunkhoz, másfelől a nemzeti költészethez való viszonyainál fogva kiváló helyen a vallástan és magyar irodalom közé sorozva.“ Majd hosszabb előkészítés után 1909—-279. sz. alatt jóváhagyja és kinyomatja a főleg Seprődi János kolozsvári énektanár tervezete alapján készült részletes tantervet és utasításokat. Ebben újra az említett óraszámban marad meg az ének. Az egyházi énekek és világi dalok megismerése és gyakorlása mellett végig a zeneelmélet legfontosabb szabályai alkotják a tanítás tervét a felső osztályokban is, sőt a VII. o.-ban általános-, a VIII. osztályban magyar zenetörténettel tetőzi be a kitűzött elméleti anyagot. 1909-ben elhatározza a Konvent, hogy három átmeneti év alatt azonnal bevezeti az új tantervet ott, ahol az énektanítói tanszék rendszeresítve van és ahol legyőzhető a tankönyv hiány. A kötelező erővel való életbeléptetés kezdő évét külön konventi határozattal akarta megállapítani.1 Sajnos, ez nem történt meg s az egyes intézetekben a tantervtől való eltéréseket úgylátszik szó nélkül elhallgatják a konventi jegyzőkönyvek, sőt némileg a Konvent is eltér az elfogadott tan tervtől. Az új állami tanterv ugyanis a református középiskolákat nehéz feladat elé állította, amennyiben az óraszámot nemhogy csökkentette volna, de még felemelte, pl. Ill IV. osztályban 30-ra s így a református iskoláknál a két énekórával 32 rendes óra lett. Ezzel foglalkozik a konvent 1928- 17tí. számú határozatában : Ismét hangoztatja az énektanítás fontosságát „Református egyházunk sem egyházi, sem általános műveltségi szempontból nem mondhat le arról a kötelező tradíciójáról, hogy az énekelméletet az I IV., az egyházi éneket az I—VIII. osztályokban továbbra is taníttassa a maga középiskoláiban“, „Nem adhatja fel az ének- és zenetanításra vonatkozó évszázados gyakorlatát“ stb., ezért újra kötelezi az összes középiskolákat az éneknek a régi óraszámban való tanítására. Azonban annyiban eltér az 1909-es tantervtől, hogy csak az alsó osztályok egyik óráját nevezi énekelméletinek, a másik órát és a felső osztályok óráit egyházi énekeink tanítására jelöli ki, pedig amint említettem a tantervben általános és magyar zenetörténet is szerepel a két felső osztályban. Ezen 17(5 1928-as határozatban csak azt a könnyítést engedélyezi, hogy az egyházi éneknek óráira esetleg osztályokat összevonhatnak. Sajnos, 1929—142. sz. alatt kényszerűségből „addig, míg (a készülő református tantervben) szerencsésebb megoldásra mód nem nyílik, tekintettel középiskolai tanulóink nagy elfoglaltságára, ott, ahol erre kényszerítő szükség van, megengedi a Konvent, a most már megkülönböztetett énekelméleti óráknak összeolvasztását az egyházi ének tanítási óráival. Azonban a Konvent rendelkezései szerint ma is tanítani kellene minden osztályban. Lássuk, így van-é? Az értesítők tanúsága szerint3 a) csak nyolc iskola követi teljesen a konventi tantervet, már ameny- nyiben megállapítható az értesítőkből. Legtöbb értesítő ugyanis csak a tanár összes óráinak számát közli, de nem lehet mindig megállapítani, hogy egyes osztályokban mennyi az óraszám. De legalább a VIII. osztályig osztályzat van mindenkinek az énekből nyolc iskolában (Debrecen g„ Sárospatak, Karcag, Mezőtúr, Csurgó [csak 9 óra], Hajdúböszörmény, Szeghalom [még csak öt osztály van], Hódmezővásárhely [már átmenet a „b" csoporthoz, mert így közli : zeneelmélet I- IV., ének I—VIII.]) ; 1 1910/95. sz. I. pontja, Konventi végzés.- Az adatok a legtöbb iskolánál az 1930 31. évi értesítőből vannak véve, néhány iskolánál az 1929/30. évi értesítőből.
