Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 10. szám - Hazai és külföldi irodalom
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 341 éppen azt a sokat vitatott református képzetkört hozzák egészen boldogító közelségbe hozzánk, amire a kételkedések idején legnagyobb szükségünk van. Ezek a beszédek valóban Ige : áldott, aki hirdeti s áldott, aki meghallgatja. S. B. Alakkai Sándor: „Nem békességet...“ Soli Deo Gloria kiad. 1932. 62 1. Ára 1 pengő. Az erdélyi magyarság egyik legelőkelőbb szellemi vezére 1932 márciusában három előadást tartott Budapesten. Az ,,Evangélium és humánum“ címűben az emberi műveltség megváltó erejébe vetett bittel száll szembe. Az egyház a kultúrától visszahúzódott, vagy alkalmazkodott. Az alkalmazkodásból született a kultúr-keresztyénség, a szabadelvűség. Azért, hogy az ember ne legyen kénytelen meghódolni Isten előtt, megmaradhasson a maga bálványának. De az ember éhségében a világgal visszaélt, az pedig fölébe nőtt. Ma egyetlen megoldás lehetséges : az ember mondjon le a technikai kultúráról, mely rabszolgává tette, s teremtsen személyes életet az evangélium alapján. „Az evangélium szociális üzenete“ az új kultúra lehetőségeiről szól. A humánumnak, az emberkultúrának a csődjét a kommunizmus mutatta meg, mikor nyíltan állattá nyílvánítja az embert. A keresztyénség most bűnhődik azért, hogy egy társadalmi renddel azonosítva magát, elfelejtkezett az evangéliumról. Az evangélium nem szociális újítás, nem materiális segítés, nem humánum, hanem a krisztusi élet. Az emberi természeten nem lehet felépíteni az új világot, hanem csakis ,,a szeretet vádjával“ fellépő evangéliumon. Foglalkozik Makkai az ,,Evangélium és egyház“ viszonyával is. A hívek kapni szeretnének az egyháztól s nem adni neki : az egyház meg híveit vádolja szűkkeblüséggel. Az egyház nem életet sugárzó erő, a hit nem élet — hanem gyakorlat. A felszínes vallásosság és a meddő kritizálás helyett az egyháznak új szellemre van szüksége : a hősies harcos lelkületűre. Az evangélium a világgal kötött hamis béke helyett harcot hirdet. Makkai kis könyvét azért volna jó mentői többünknek elolvasni, mert önálló elmélkedésre indító, minden ízében „aktív“ ; méltó a robbantó tehetségű, egészen jellegzetesen nagyvonalú szerzőhöz s méltó az erdélyi lélekhez, aminek csakugyan új világot kell teremtenie, hogy élete legyen. S. B. Orel Géza dr.: Időszerű pedagógiai kérdések. Budapest, 1932. A szerző kiadása. Orel Géza Budapest székesfőváros egyik népes kereskedelmi iskolájának igazgatója. ízig-vérig gyakorlati ember. A humanisztikus gimnáziumok a klasszikus műveltség terjesztői elsősorban, a többi középfokú iskolák, például kereskedelmi, tanítóképző stb. szakiskolák. Ezekben a tanulóknak bizonyos gyakorlati készséget, kézügyességet is kell szerezniük. Érdekes, ez a gyakorlati irányú nevelő mozgalom protestáns országokból, Európa északi államaiból indult
